> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Az egykori város: Tamási Udvarhelyen
- URL: https://www.uh.ro/az-egykori-varos-tamasi-udvarhelyen/
- Published: 2012-09-21T11:28:59.000Z
- Updated: 2012-09-21T11:29:31.000Z
- Description: Születésének 115 évfordulóját ünnepli a szülőfalu. De mi kötötte Székelyudvarhelyhez?
- Author: Katona Zoltán
- Tags: #Import 2025-09-04 13:06

![Tamási Áron diákkorában egy barátjával](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/kultura/alter/tamasi0921/tamasi-01.jpg "Tamási Áron (balra) diákkorában egy barátjával")

Az író születésének 115 évfordulóját ünnepli a szülőfalu. De mi kötötte Székelyudvarhelyhez?

Iskola, utca és szobor is őrzi ma Tamási Áron író emlékét Székelyudvarhelyen – az utókor tehát hálás az írónak ebben a formában is.

Mint tudjuk, Tamási **egy szerencsétlen balesetnek köszönheti, hogy tanult ember lett** – legnagyobb fiúként ugyanis ő örökölte volna a farkaslaki családi gazdaságot, de tízéves korában egy pisztollyal való játszadozás közben belelőtt a bal kezébe, hüvelykujja roncsolódott.

A megszokott mezőgazdasági munkára így nem volt alkalmas, s a család úgy döntött, hogy taníttatni fogja, elsősorban az egyházi főméltóságnak számító nagybácsi (akit szintén Tamási Áronnak hívtak) segítségével, **így került a ma nevét viselő gimnáziumba.**

Az iskolaváros nagy hatással volt a falusi legénykére, bár az irodalomtörténeti kutatások szerint az első években nem számított jó tanulónak, sőt meg is bukott matematikából. De története talán minden mai diák előtt jó példa lehet – akkor döbbent rá, hogy ha „nem szedi össze magát", akkor mehet vissza dolgozni a mezőre.

![tamasi-level](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/kultura/alter/tamasi0921/tamasi-level.jpg)

Ezután **látványosan javultak tanulmányi eredményei, sőt, egyre jobban beleásta magát az irodalom tanulmányozásába**, életrajzírói megjegyzik, hogy ezek az évek már hatással voltak későbbi írói pályájára is. Érettségit is Udvarhelyen tett 1918-ban; ez ún. hadiérettségi volt, ezután az első világháború olaszországi frontjára került.

Miután már befutott író lett, *Szülőföldem* című kötetében így írja le egyik visszaérkezését a városba: „Először az ősi, hun legendás Budvár emelkedik fölénk: olyan, mint egy hatalmas koponya, melyből feketén merednek a szemüregek a Küküllőre. Nemsokára fütyülni kezd a vonat, először legényesen, majd gyorsan öregszik a fütty, s aztán végelgyengülésben meghal. Így jelzi a mozdony, visítva és apránként elhaló szusszal, mintha megölnék itten, hogy **vége van Udvarhelyen a vonatos világnak.** Mert a sínek itt megszakadnak, utolsó állomás az udvarhelyi."

Tamási idősebb korában, már budapesti lakosként, élete utolsó éveiben is gyakran járt Székelyudvarhelyre, jó barátja volt a [Bakk-orvosházaspárnak](https://www.uh.ro/itthon/kozelet/8546-az-egykori-varos-a-bakk-hazaspar-emlekezete). Utolsó útja is kapcsolódik a városhoz, hiszen a koporsóját szállító vonat is ide érkezett, a [temetése](https://www.uh.ro/itthon/52-muvelodes/6501-memento-tamasi-aron-utolso-utja) előtti éjszakán a református temető ravatalozójában állt a koporsó.

Tamási szellemisége az írásaiban, könyveiben, színműveiben él tovább – **akárcsak olvasói lelkében.**

Cikkünkhöz felhasználtuk [Lőrincz József – Tamási Áron udvarhelyi diákévei](http://erdelyimuzeumfolyoirat.adatbank.transindex.ro/pdf/009Lorincz.pdf?ref=uh.ro) című írását, a fényképek Z. Szalai Sándor *Hit a harcban, remény a bajban* című könyvéből származnak