> ## Content Index > Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt > Use this file to discover other available public pages before exploring further. # Az egykori város: Székelyudvarhely „blokktörténete” - URL: https://www.uh.ro/az-egykori-varos-szekelyudvarhely-blokktortenete-2/ - Published: 2014-11-07T09:40:20.000Z - Updated: 2014-11-08T14:26:27.000Z - Description: Az elsőket majd ötven éve húzták fel a régi focipálya mellett, az utolsókat pedig idén adták át a Csereháton. Kis udvarhelyi tömbház-történelem. - Author: Katona Zoltán - Tags: #Import 2025-09-04 11:40 ![tombhazak1](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/blokkok/tombhazak1.jpg "Fotók: Facebook.com / Balázs Ferenc / archív") Az elsőket ötven éve húzták fel a régi focipályánál, az utolsókat idén adták át a Csereháton. Kis udvarhelyi tömbháztörténelem. A tömbházak, nagyobb társasházak megjelenése a kelet-európai térségben egyértelműen a kommunizmushoz köthető – az iparosítással együtt járó nagy lakosságmozgás egyenes következménye volt az, hogy a felduzzasztott lakosságszámú városokban megjelentek a több tíz családot is magukba fogadó emeletes társasházak. > **Balázs Ferenc** fényképész [Facebook-oldalán ](https://www.facebook.com/ferenc.balazs.775?fref=ts)több olyan színes diafilmről beszkennelt fénykép van, ami a hatvanas-hetvenes években készült Székelyudvarhelyen – többek között olyanok is, amelyek az akkori városkép-változásokat, tehát az épülő lakótelepeket mutatják. Cikkünkhöz ezekből a képekből válogattunk. Ez alól Székelyudvarhely sem volt kivétel, az ötvenes években berendezkedett új rendszer megkezdte az iparosítást, a régi kisipari létesítményeket államosították, létrejöttek a nagyobb szövetkezetek, ipari társulások, ehhez pedig munkaerő kellett. Megkezdődött a munkaerő betelepítése, ami városunk esetében némileg eltért a környékbeli, hasonló méretű vagy nagyobb magyar városok (Marosvásárhely, Csíkszereda, Sepiszentgyörgy) „feltöltésétől", hogy ide nem távoli vidékekről telepítették be a román anyanyelvű munkásokat, hanem **a környező települések, falvak, községek főleg fiatalsága költözött Udvarhelyre**. Ekkoriban több új városrész és utca, illetve [utcanév is keletkezett.](https://www.uh.ro/kultura/alter/14839-az-egykori-varos-utcanevek-az-ido-sodrasaban) Az első tömbházak a Művelődési Ház közelében, a régi labdarúgópálya mellett (ez a mai sportcsarnok helyén volt) épültek a hatvanas évek legelején – ezek voltak az ún. „fás blokkok", mert központi fűtés ezekben még nem volt, a lakók egészen a kilencvenes évekig fával fűtöttek, a fásszínekből mára már garázsok lettek. A kép közepén a Vánky-ház van, jobb szélén az ortodox lelkészi hivatal, vele szemben az 1-es számú általános Iskola, ami ma Tompa László nevét viseli, körülötte pedig az első tömbházak. ![tombhazak4](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/blokkok/tombhazak4.jpg) 1965 körül épültek a Bethlen Gábor utcai tömbházak, ezek a mai, új kórházzal szemben, a [villanytelep](https://www.uh.ro/kultura/alter/13617-az-egykori-varos-105-eve-van-villanyunk) közelében sorakoztak fel. Ezen a részen egykor piactér volt, a városi piac is a tömbházak épülése után került a mostani helyére. Ezt követően a Nagy-Küküllő partján épültek meg a négyemeletes tömbházak, majd a hatvanas évek végén, a [kórház régi főépülete ](https://www.uh.ro/itthon/tarsadalom/9747-az-egykori-varos-harminc-eves-az-uj-korhaz)mellett bújtak ki új blokkok, ez lett a mai Kalonda- és Cekend-bejárat, vagyis a Kórház-negyed. ![tombhazak7](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/blokkok/tombhazak7.jpg) A Küküllő partján épültek meg az első „toronyblokkok" a hetvenes évek elején, vagyis az első tízemeletesek – ezen a felvételen még nincsen kész az egyik nagy tömbház, a fotó az egyik épülő blokk tetejét, illetve az egykori [Kő- és Agyagipari Szakközépiskolát ](https://www.uh.ro/kultura/alter/15372-az-egykori-varos-szobraink-szulohelye)mutatja (ma a Palló Imre Művészeti Szakközépiskola egyik épülete). Egykor a városnak ezen a részén laktak a cigányzenészek, pl. [a Kónya család](https://www.uh.ro/kultura/zene/10089-az-egykori-varos-konya-jancsi-emlekezete), akkoriban Dankó Pista utcának hívták a folyó partján álló „zenésznegyedet". ![tombhazak6](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/blokkok/tombhazak6.jpg) A belvárosi református temető és a Szent János utca közötti területre a hetvenes években épült fel a Tábor-lakótelep. A tömbházak fokozatosan épültek a központtól kifele, a mező irányába – ezen a felvételen látszik még egy emelődaru, illetve az, hogy csak a Béke utca néhány négyemeletes tömbháza áll, a tízemeletesek még nincsenek felépítve. ![tombhazak2](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/blokkok/tombhazak2.jpg) Miután megépültek a Béke utcai és Függetlenség sugárúti négyemeletesek, következtek a Tábor-lakótelep nagy blokkjai, a hat tízemeletes. A hetvenes évek közepén az ilyen tömbház-típus volt a szetenderd, akkoriban mind ilyeneket építettek országszerte – ezt úgy kell elképzelni, mint ma az ANL-s lakásokat, hogy kisebb változtatásokkal nagyjából hasonló szerkezetűek az építmények. A Tábori tízemeletesek szakasztott másaiból Csíkba és Sepsiszentgyörgyre is felhúztak néhányat, hozzánk legközelebb ott vannak. Ez a kép már az egyik épülő tízemeletesről készült, jól látszanak a Béke utca és a Virradat bejárat legbelső tömbházai. ![tombhazak5](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/blokkok/tombhazak5.jpg) A hetvenes években épült a lakótelepi iskola is, ami akkor a 2-es számú általános iskola volt, ma Orbán Balázs nevét viseli. Ez a kép az iskola bejáratánál készült, a Függetlenség sugárút már lakott, de a tömbházak közötti fák még nem nőhettek nagyra. ![tombhazak3](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/blokkok/tombhazak3.jpg) A hetvenes évek végére, a nyolcvanas évek elejére már akkora volt a lakosság száma (kb. negyven ezresre duzzasztották a várost), hogy muszáj volt új lakótelepeket létrehozni – ekkor fogtak neki a város legnagyobb blokkrengetegének megépítéséhez. A Bethlen-lakótelepet a nyolcvanas évek elejétől egészen a rendszerváltásig építették, a legkeletebbre eső tömbházak (Lakatosok utcája, illetve a Győzelem utca felső része) csak 1989-1990-ben váltak lakhatóvá. A kommunizmus utolsó napjait félkész, még nem lakható állapotban érték meg a II. Rákóczi Ferenc utcai (a [volt mozi épületének](https://www.uh.ro/kultura/alter/11210-az-egykori-varos-irany-a-moziba-be) környékén álló) tömbházak. A kilencvenes évek zűrzavara nem igazán tette lehetővé, hogy új tömbházak épüljenek a város területén, a Csereháton felépült új, ifjúsági lakásoknak két „hulláma" volt – az elsőket 2003-ban, a második „rendet", az újabb tömbházakat 2010-ben adta át az önkormányzat a lakóknak, idén pedig a szociális lakások is elkészültek ugyanott. Székelyudvarhely „blokktörténete" egyelőre nem íródik tovább, hiszen olyan tervek nincsenek, amik arról szólnának, hogy újabb tömbházak épülnének a város területén. De amik megvannak, [azok sokáig élnek,](https://www.uh.ro/szines/eletmod/19261-mennyit-elhet-egy-tombhazlakas) igaz, hogy [néha baj van velük.](https://www.uh.ro/itthon/kozelet/19594-kulcsar-gyere-kerjel-bocsanatot)