> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Az egykori város: Petelei István emlékezete
- URL: https://www.uh.ro/az-egykori-varos-petelei-istvan-emlekezete-3/
- Published: 2015-01-09T10:38:57.000Z
- Updated: 2015-01-09T12:44:32.000Z
- Description: 105 éve hunyt el, hozzánk járt iskolába. Egy elfelejtett 19. századi író-újságíró és egy jutalomkönyv története.
- Author: Katona Zoltán
- Tags: #Import 2025-09-04 11:40

![peteleiistvanajutalom2](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/PeteleiIstvan/peteleiistvanajutalom2.jpg "Klasszikus és erdélyi magyar ")

105 éve hunyt el, hozzánk járt iskolába. Egy elfelejtett 19\. századi író-újságíró és egy jutalomkönyv története.

A lexikonok és az irodalomtörténészek szerint Székelyudvarhelyen is járt iskolába a 19\. század második felének egyik legismertebb erdélyi író-újságírója, Petelei István. A Tamási Áron Gimnázium jeles diákjai között tartja számon, de biztosan csak azt tudjuk róla, hogy 1870-ben a gimnáziumban fejezte be tanulmányait.

## Udvarhelyről Pestre ment tanulni

Az író Marosvásárhelyen született 1852\. szeptember 13-án. Félig székely, félig örmény kereskedőcsalád sarja volt, jelentős vagyont örökölt. A család Kolozsváron élt, a lexikonok szerint a fiú a kolozsvári piaristáknál kezdte az iskolát, de mégis a székelyudvarhelyi Római Katolikus Gimnáziumban fejezte be középiskolai tanulmányait 1970-ben.

Akkoriban még nem volt meg az az épület sem, ami ma bentlakásként szolgálja a diákokat: a Deák Ferenc (ma Márton Áron) téri iskola csak 1892-ben épült (a mai iskola 1910-12-ben épült fel), a diákok a katolikus templomhoz sokkal közelebb eső, falépcsős épületben tanultak. A leírások szerint az épület emeletes volt, nyolc tantermet és a pedellusi lakást foglalta magába.

![petelei](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/PeteleiIstvan/petelei.jpg)

Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte, egyszer a műegyetemet kezdte el, de átment a bölcsészetre, filozófiát hallgatott. Pestről hazajött és Marosvásárhelyen telepedett le, ahol újságíróként, szerkesztőként, íróként, kutatóként élt.

## „Mindennap jegyezgetjük a bajokat"

1880-ban költözött Kolozsvárra, ahol újságíróként a Kelet, majd a Kolozsvári Közlöny című lapoknál dolgozott, a tárca műfajának egyik kiváló művelője volt. Újságírók számára akár ars poeticaként is kezelhető a következő mondata: „Mindennap jegyezgetjük a bajokat, mi, vidéki újságírók. Hiány van itt bizony sok, szegénység, üresség, harc, ingerültség". Kolozsváron cikkeiben követeli a korszerűbb városrendezést, a Szent Mihály-templom körüli lacikonyhák lebontását, a Mátyás-szobor felállítását, a nyomornegyedek eltüntetését.

Már ekkor jelentkeztek a betegségei, 1881-től néhány évre visszavonult Marosvásárhelyre, majd újra Kolozsvárra vezet az útja, közben szovátai nyaralójában is sokat dolgozott.

1891-ben idegbetegsége súlyosbodott, ezért az írással többé-kevésbé felhagyott, visszavonult Marosvásárhelyre, itt kertészkedett, fúrt-faragott. De olyan kezdeményezései voltak, mint a Kemény Zsigmond Társaság újjászervezése, melynek elnökeként 1897-ben pályázatot hirdetett a székely népmesék és mondák összegyűjtésére. Novelláskötetei ekkor is folyamatosan jelentek meg.

![marosvasarhely](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/PeteleiIstvan/marosvasarhely.JPG)

A korabeli Marosvásárhely, az 1800-as évek végén

Sajnos, alig 58 évet élt, betegsége elhatalmasodott rajta, és a kolozsvári elmegyógyintézetben halt meg pontosan százöt évvel ezelőtt, 1910\. január 5-én. Marosvásárhelyen temették el, sírkövét még maga tervezte meg, ezen a név és a két évszám mellett ez olvasható: „Lelje fel ott túl mindazt a szépet és jót, amiről itt életében álmodott."

Petelei a 19\. század végének legismertebb novellistája volt, az irodalomtörténészek főleg Mikszáth Kálmánhoz hasonlítják. Kisvárosi kisemberekről írt általában, és egyáltalán nem tartozik a „szórakoztató" írók közé – Petelei mesterien bánik írásaiban a jellemrajzokkal, az emberábrázolással. Nemcsak elbeszélései, hanem regénye is jelent meg (A fülemüle, 1886-ban), de igazából a novella volt az ő műfaja, a nagy orosz írók (pl. Turgenyev) hatása érezhető rövidprózáin.

## Jutalom volt A jutalom

Kisiskolás koromban az egyik év végén a kapott jutalomkönyv (*„kiváló tanulmányi előmeneteléért és példás magaviseletéért"*) címe A jutalom volt – ez egy Petelei István-novellagyűjtemény volt, 1986-ban adták ki a Kolozsvári Dacia kiadónál. Azonban alig tíz évesen, Jules Verne- és Karl May-történetekhez szokott eszem nem igazán fogadta be a klasszikus, 19\. századi magyar novellákat, így a borítóra ceruzával – mintegy minősítésféleképpen – rábiggyesztettem a „Hitvány" feliratot.

![peteleiistvanajutalom](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/PeteleiIstvan/peteleiistvanajutalom.JPG)

A könyv azonban ma is megvan, azóta bele is olvastam, s bizony jó szívvel ajánlom annak, aki kicsit ki szeretne lépni a mindennapokból, és más életérzésekkel több mint száz évvel ezelőtti történetekben akar barangolni. Kortársaknál, illetve agyonsztárolt divatíróknál sokkal szebben bánik az akkori magyar nyelvvel – hideg, téli délutánokra javaslom azoknak, akik tudnak gyönyörködni 19\. századi erdélyi magyar novellákban. Ha szeretsz e-könyveket böngészni, [itt beleolvashatsz Petelei novelláiba,](http://www.academia.edu/9752382/Petelei%5FIstv%C3%A1n%5F%C3%B6sszes%5Fnovell%C3%A1i%5FII?ref=uh.ro) a világhálón több műve is fellelhető, akárcsak a könyvtárakban.

*(Írásunkhoz felhasználtuk a Tamási Áron Gimnázium 2006-os falinaptárát – a Petelei Istvánról szóló szöveget Bíró Sára írta -, valamint irodalmi lexikonokat, illetve A jutalom című novellagyűjtemény előszavát, amit Kozma Dezső írt.)*