> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Az egykori város: Pálffy János emlékezete
- URL: https://www.uh.ro/az-egykori-varos-palffy-janos-emlekezete/
- Published: 2017-04-21T10:44:48.000Z
- Updated: 2017-04-21T11:03:49.000Z
- Description: Huszártiszt, államtitkár és forradalmár volt, halálra ítélték, kegyelmet kapott. Nem sok március 15-én esik szó róla. 160 éve hunyt el.
- Author: Katona Zoltán
- Tags: #Import 2025-09-10 11:31

![PalffyJanos2](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/PalffyJanos/PalffyJanos2.jpg "Pálffy János portréja (Biró Gábor, 1999)")

Huszártiszt, államtitkár és forradalmár volt, halálra ítélték, kegyelmet kapott. Nem sok március 15-én esik szó róla. 160 éve hunyt el.

"Végre a tömegből felkelt **Pálffy János**, arcán a férfias lelkesültség komoly vonásai s azon őszinte bizalom, melyet tőlünk mindig érdemelt és bírt, mély és várakozó csendet varázsolt elő" – írja róla kortársa, a firtosmartonosi **Gálfi Mihály** újságíró 1848 tavaszán, amikor az akkor 44 éves Pálffy János szólásra emelkedett az események sodrában Székelyudvarhelyen.

A forradalom tíz éves évfordulóját azonban már nem érte meg – addig azonban hosszú volt az útja ennek az alig 53 éves korában elhunyt udvarhelyszéki politikusnak. **Lehetett volna nagyobb, de a szabadságharccal együtt bukott.**

## Az unitárius kollégiumból a huszárezredbe

A Nyikó-menti kis faluban, Tarcsafalván született 1804\. január 10.-én, de olyan kutató is van, aki júniust ad meg születési hónapjaként. Nem paraszti sorból származott, mert családja az ősi székely primorok közül való – apja széki alkirálybíró és pénztárnok volt, aki a keresztúri gimnáziumban taníttatta a fiát, majd az ifjú János 1816-ban Kolozsváron, az Unitárius Kollégiumban tanult.

Öten voltak testvérek, **Elek** bátyja főjegyző volt, Antal öccse katona, aki a Napóleon ellen vonuló huszárok között volt, de lovaglás közben pipája halálra sebezte, Dénes öccse pedig a Nyikó-mente egyik „helytartója" volt, erőszakos ember hírében állt. Három fiútestvére mellett volt egy húga, Anna.

![PalffyJanos1](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/PalffyJanos/PalffyJanos1.jpg)

János Kolozsváron eminens tanuló volt, tanulmányai végeztével, 1825-ben belépett a hadseregbe, huszártiszt lett – katonáskodásának állomásairól, tevékenységéről azonban keveset tudunk, tíz év után, 1935-ben főhadnagyként szerelt le, közben Ausztriában és Olaszországban szolgált.

A század harmincas éveiben olaszországi utazást tett, majd hazajött és Küsmödön gazdálkodott. Vidéki életmódjába azonban belefért az írás és az olvasás, kultúrembernek számított, illetve a feljegyzések szerint szerelmes lett Dénes öccse feleségébe – Pálffy Jánosnak azonban **nem lett családja, gyermektelenül halt meg.**

## Aki felelőtlennek tartotta Kossuthot

Pálffy a negyvenes évek elején lépett be a közéletbe, az Erdélyi országgyűlés Küküllő vármegyei követe lett. Egyre többet járt Pestre, ahol a kor nagy alakjaival is megismerkedett, **Batthyány Lajossal, Széchenyi Istvánnal** – utóbbi akkora hatással volt rá, hogy egyik országgyűlési beszédében tartott az erdélyi gazdasági egyesület és egy erdélyi tudományos akadémia megalapítását is sürgette.

![PalffyJanoskotetek](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/PalffyJanos/PalffyJanoskotetek.jpg)

Legtöbbet odahaza tartózkodott, Székelyföldön, de azt is tudjuk róla, hogy 1845\. május közepe táján Kolozsváron találkozott **Deák Ferenccel** és **Vörösmarty Mihállyal.**

1848\. március 25-án Pálffy János Székelyudvarhelyen az események élére állt. Megérkezett már a pesti események híre, s [a dolgok itt is felgyorsultak:](https://www.uh.ro/kultura/alter/24512-az-egykori-varos-1848-tavasza-szekelyudvarhelyen) a május 2-án tartott udvarhelyi teljes székgyűlésen a felvonult tömeg „egyhangú lelkesedéssel" választotta meg Pálffy Jánost és **ifj. gr. Bethlen Jánost** követnek a kolozsvári országgyűlésbe, majd rövidesen a pesti országgyűlésbe kerül, illetve az uniós törvény szentesítése végett az országgyűlés őt és **Weér Farkast** küldte Innsbruckba **V. Ferdinándhoz.**

Kossuth Lajos alakja mára annyira mitizálódott, hogy az utókor nem nagyon tesz fel kérdőjeleket tevékenységével kapcsolatosan – azonban kortársai igen, köztük Pálffy János.

![PalffyJanoskezirata](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/PalffyJanos/PalffyJanoskezirata.jpg)

Habár Pálffyt hívták a forradalmi kormányba Kossuthék, ő ezt nem vállalta el, sőt a visszaemlékezéseiben felelőtlen politikusnak tartotta Kossuth Lajost, amiért a fegyveres harcba belerángatta a magyarokat. Az első felelős minisztériumban pénzügyi államtitkár és a képviselőház első alelnöke, a Honvédelmi Bizottmány tagja lett – ám **1849 elején, látva a súlyos belpolitikai, magyar-magyar csatározásokat, lemondott.**

„*Kimondva röviden: nem érzem magamat azon helyzetben, hogy betölthetném e tisztemet, mellyel felruházni méltóztattak; azért méltóztassanak megengedni, hogy szintúgy az elnökségről, de mindenesetre a honvédelmi bizottmányi tagságból kilépjek."* – mondta ekkor. Tüdőbaja is egyre súlyosbodott.

## Haynautól kapott kegyelmet

A szabadságharc elbukásakor, a világosi fegyverletételt követően Kolozsváron tartózkodott, a részvétele miatt bujdosni kényszerült – ám néhány hónap múlva, októberben úgy döntött, hogy önként jelentkezik Haynaunál Pesten – bő fél év múlva, 1850\. július 4-én halálra ítélték, de a „bresciai hiéna", a vészkorszak és a megtorlás idejének teljhatalmú ura megkegyelmezett neki. Ha ez nem történik meg, ma Pálffyra a forradalom sokadik mártírjaként emlékeznénk.

Végül nem lett az, kényszerlakhelyet jelöltek ki számára, előbb Pesten, majd Sátoraljaújhelyen – csak 1856 őszén, mint súlyos tüdőbetegnek megengedték, hogy hazaköltözzön szülőfalujába, Tarcsafalvára.

Végrendelete 1857\. január 20-án kelt, abban vagyonát az Erdélyi Múzeumra hagyta. Egészsége nagyon megromlott és még ugyanazon év április 13-án, pontosan 160 évvel ezelőtt elhunyt. Udvarhelyszék egyik 19\. századi politikusát sajnos elfeledte az utókor, a rendszerváltás után azonban jelent meg róla néhány cikk és tanulmány. 1999-ben **Gidó Csaba** és **Fecső Zoltán** történészek írták és állították össze az Udvarhelyszéki Országgyűlési Képviselők Arcképei című kiadványt, ebben jelent meg róla egy életrajz, illetve **Biró Gábor** festőművész portré-grafikája, amit cikkünk illusztrálására is felhasználtunk.

![PalffyJanoskotetek2](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/PalffyJanos/PalffyJanoskotetek2.jpg)

Pálfy János fő műve a *Magyarországi és erdélyi urak* című munka, amit 1939-ben Kolozsváron az Erdélyi Magyar Szépmíves Céh jelentetett meg (sajtó alá rendezte Szabó T. Attila) – a két kötetes műből a székelyudvarhelyi Református Kollégium könyvtárában is van példány, benne Pálffy kézírásának reprodukciójával, a két kötet anyaga [itt elolvasható.](http://mek.oszk.hu/11700/11735/pdf/11735%5F1.pdf?ref=uh.ro)

Erről **Egyed Ákos**, a kor kiváló ismerője a következőket írja róla:

*„...emlékirata nem kis mértékben járult hozzá a forradalom és a szabadságharc történeti képének kialakításához. Érdekes lenne összehasonlítani a forradalom idején elmondott beszédeit emlékiratának szövegével, ami valószínűleg jól szemléltetné azt, hogy egy nagy tehetségű, művelt, becsületes szándékú, nagy nemzeti célok szolgálatára vállalkozó politikus miként lett a nemzeti ideálokról lemondó békepárt híve, majd a forradalom szellemét több tekintetben torzító emlékírója."*

(Írásunkhoz felhasználtuk az említett Szabó T. Attila, **P. Buzogány Árpád** korábban, a témában megjelent munkáit, illetve más forrásanyagokat.)