> ## Content Index > Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt > Use this file to discover other available public pages before exploring further. # Az egykori város: ötven éve hunyt el Tompa László - URL: https://www.uh.ro/az-egykori-varos-otven-eve-hunyt-el-tompa-laszlo/ - Published: 2014-05-18T11:31:45.000Z - Updated: 2014-05-18T11:28:24.000Z - Description: A város egyik legismertebb helyörténeti személyisége fél évszázada hunyt el. Öröksége a házában kialakított emlékszobában van. - Author: Katona Zoltán - Tags: #Import 2025-09-04 12:27 ![tompaszoba-03](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/Tompaemlekszoba/tompaszoba-03.jpg "Fotók: Szász Attila") A város egyik legismertebb személyisége fél évszázada hunyt el. Öröksége a házában kialakított emlékszobában van. **Tompa László**ról utcát és iskolát is nevezetek el Székelyudvarhelyen, 2006 óta áll a szobra a róla elnevezett oktatási intézmény bejáratánál. Egykori házában található emlékszobája három éve látogatható. Az egykori Árpád-utca viseli ma a „magányos fenyő" nevét, a Tamási Áron utcai volt 1-es számú általános iskola a rendszerváltás után vette fel a nevét – az iskola udvarán áll mellszobra, amit **Zawaczki Walter** szobrászművész készített. ## Ki volt Tompa László? A költő, szerkesztő Tompa László 1883\. december 14-én született a Székelykeresztúr melletti Betfalván, életének nagy részét Udvarhelyen élte le. Nagyszebenben érettségizett 1902-ben, a kolozsvári egyetem jogi karán doktorált 1907-ben, ezután városunkban az alispáni hivatal joggyakornoka lett. 1912-től szolgabíró, 1918-tól vármegyei főlevéltáros volt, de a román közigazgatás elbocsátotta állásából. Tompa 1919-től 1944-ig a **Székely Közélet** nevű hetilapot szerkesztette, közben több erdélyi lap munkatársa volt. Életében nyolc kötete jelent meg, ezek között több válogatott verseskötet. ## A magányos fenyő és leszármazottai A komor, magas, fekete kabátos Laci bácsi a negyvenes-ötvenes évek Udvarhelyének jellegzetes alakja volt: sokat sétált a városban, a parkban. Az a transzilvanista költő, aki mindig az erdélyi magyarság sorsérzését és helyzettudatát írta meg verseiben és cikkeiben, szigorú apa volt, ugyanakkor talpig úriember. Három fia és egy lánya született feleségétől, **Molnár Margittól** (**Molnár Károly** állami főreáliskolai tanár lányát 1909-ben vette feleségül). Lányuk, Margit a híres író és nyelvész **Szabédi László** felesége lett - gyerekük nem született, Szabédi 1959 áprilisában tragikus körülmények között halt meg: a magyar egyetem felszámolása ellen tiltakozott, ezt rendőri zaklatások követték, Kolozsvár határában vonat elé vetette magát. ![tompaszoba-01](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/Tompaemlekszoba/tompaszoba-01.jpg) Szabédiné idős korára hazaköltözött Udvarhelyre, itt halt meg, itt is van eltemetve. A költő legidősebb fiának, **Tompa Miklós** színházigazgató-rendezőnek (az ő nevét viseli ma a marosvásárhelyi színház magyar társulata) első házasságából két gyereke született, Miklós és Jutka, majd második házasságából **Mende Gaby**tól született **Tompa Gábor**, a kolozsvári színház neves rendezője. A második fiú, **Tompa István** újságíró volt Budapesten, aki már fiatal korában Magyarországra távozott, ott nősült meg, és élt népes családjával (öt gyereke volt: István, Klára, Jutka, Árpád és Ágnes), 1988-ban hunyt el. ![tompaszoba-06](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/Tompaemlekszoba/tompaszoba-06.jpg) Tompa László legkisebb fia, **Sándor** az udvarhelyi szállodának volt az igazgatója, felesége, **Jolán** (2009-ben hunyt el) rendezte az idős költőt utolsó éveiben. Nekik két gyerekük született - **Sándor** (1987 óta Ausztriában él) és **Klára**, a dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola nyugalmazott zongoratanárnője, a költő unokái közül utóbbi az egyetlen, aki a mai napig Székelyudvarhelyen él. ## Tomcsát linknek tartotta Az idős költő életének utolsó éveiben **Tamási Áron**nal barátkozott legfőképp, a már Budapesten élő író sokszor megfordult az udvarhelyi házban. **[Tomcsa Sándor](https://www.uh.ro/velemeny/10865-az-egykori-varos-115-eve-szuletett-tomcsa-sandor)**ral nem nagyon tartotta a kapcsolatot, a visszaemlékezések szerint „link embernek" tartotta, mivel ivott és kártyázott. De az is hozzátartozik a történethez, hogy a fiatal Tomcsa első írásait ő jelentette meg és mindig biztatta, hogy írjon. [![tompaszoba-07](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/Tompaemlekszoba/tompaszoba-07.jpg)](https://www.uh.ro/itthon/kozelet/8546-az-egykori-varos-a-bakk-hazaspar-emlekezete) **[Dr. Bakk Elek](https://www.uh.ro/itthon/kozelet/8546-az-egykori-varos-a-bakk-hazaspar-emlekezete)** és **[Dr. Imreh Domokos](https://www.uh.ro/kultura/alter/16555-az-egykori-varos-dr-imreh-domokos-emlekezete)** orvosok, a zeneszerző **Jodál Gábor**, [**Haáz Rezső** ](https://www.uh.ro/kultura/alter/14605-az-egykori-varos-haaz-rezso-emlekezete)jártak sokat Tompához - abban az időben ezek az emberek voltak Székelyudvarhely híresebb polgárai. Velük barátkozott az öreg Tompa László, aki öregkorában a most is álló házában merengett el az életen és a halálon, innen indult utolsó sétáira hosszú fekete kabátjában, hóna alatt könyvvel, újsággal, kezében bottal, fején kalappal. ## A városházán ravatalozták fel Tompa László halálát hosszú, kétéves betegeskedés előzte meg. Prosztatabántalmai voltak, életének utolsó éveiben sokat volt kórházban - előbb idehaza, később Marosvásárhelyen is. 1964\. május 13-án halt meg abban a székelyudvarhelyi házban, ahol **ma emléktábla és -szoba jelzi**, hogy itt élt és alkotott a [Lófürösztés szerzője](http://www.helikon.ro/index.php?m%5Fr=2589&ref=uh.ro). Tompát a ház középső nagyszobájában érte a halál: itt helyezték koporsóba, ahonnan a szomszédos iskolába szállították. Eleinte ott akarták felravatalozni, később viszont úgy döntöttek, hogy a Városháza nagytermében teszik ezt meg - a temetést a Román Írószövetség Maros-Magyar Autonóm Tartományi Fiókja rendezte. ![tompaszoba-04](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/Tompaemlekszoba/tompaszoba-04.jpg) 1964\. május 16-án innen kísérték utolsó útjára hozzátartozói, ismerősei a református temetőkertbe, ahol felesége mellé temették (Tompa Margit zenetanárnő hat évvel korábban, 1958-ban hunyt el). A szertartáson több író, színművész is jelen volt, akik búcsúbeszédet is mondtak a sírnál. Ha a Csanády-sírtól merőlegesen indulunk el a ravatalozó irányába, **a középső sétány fölött nem messze találjuk** a költő végső nyughelyét. Sírkő helyett egy igen ízléses fémlap van a síron, egy idézettel a költőtől - mellette pihen felesége, odébb egyik fia. ![](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/kultura/sirok/tompalaszlo1.jpg) Az emlékszobában Tompa személyes tárgyait, könyveit, kéziratait, tollait, az általa használt bútorokat tekinthetjük meg. **A szobát kérésre bárki megnézheti**, a háznál kell elkérni a kulcsot ahhoz, hogy belemerüljünk Tompa László világába. De ha van otthon Tompa-kötetünk, ezt akkor is meg tudjuk csinálni, sőt a fél évszázada elhunyt udvarhelyi költő [verseit itt is lehet olvasni](http://mek.oszk.hu/10300/10302/10302.htm?ref=uh.ro).