> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Az egykori város: ledöntött emlékműveink és szobraink emlékezete
- URL: https://www.uh.ro/az-egykori-varos-ledontott-emlekmuveink-es-szobraink-emlekezete/
- Published: 2013-05-31T07:21:26.000Z
- Updated: 2013-05-31T14:45:30.000Z
- Description: Nemcsak az országzászlós emlékmű sínylette meg az elmúlt száz év viharait. Dőltek itt is szobrok, eltűntek emlékművek. Nem mind nyomtalanul.
- Author: Katona Zoltán
- Tags: #Import 2025-09-04 13:00

![orszagzaszlosemlekmu2](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/regiszobrok/orszagzaszlosemlekmu2.jpg "Alig néhány évig éltek a Patkó címerei ")

Nemcsak az országzászlós emlékmű sínylette meg az elmúlt száz év viharait. Dőltek itt is szobrok, eltűntek emlékművek. Nem mind nyomtalanul.

[A Márton Áron tér felújítása](https://www.uh.ro/itthon/kozelet/13246-viragosra-pofozzak-a-patkot) kapcsán az elmúlt néhány hétben többször is hallhattunk az ún. országzászlós emlékmű címereiről, illetve a Patkóról, mint [kegyeleti helyről](https://www.uh.ro/itthon/kozelet/13105-patko-kegyeleti-vagy-kozossegi-hely). 1940-41-ben létesült a mostani építmény – azonban nem ez volt az egyetlen emlékmű, ami megsínylette a történelem viharait, a hatalom- és rendszerváltásokat.

„Mi csak a ledöntött szobrainkat állítjuk fel újra!" – mondta Orbán Balázs szobrának avatási ünnepségén **Sütő András** író 1995-ben, utalva arra, hogy az utóbbi egy évszázadban a politikai rendszerek jöttek és mentek, s ezek a jövés-menések nem egy szobor vagy emlékmű életébe is kerültek.

A legnagyobb szoborállítási hullám a néha viccesen *Soborheiu Secuiescnek*, vagy *Szoborhelynek* is nevezett Székelyudvarhelyen kétségtelenül az elmúlt húsz évben volt. Azonban a múlt században nemcsak emeltek, hanem döntöttek is le szobrokat, emlékműveket.

## Dőlnek a szobrok

A kommunizmusban emelt két híres udvarhelyi mellszobor két iskolához kapcsolódik, [ezek dőltek a leghamarabb 1989-1990 fordulóján](http://www.youtube.com/watch?v=yu5fBTtIAbs&ref=uh.ro), amikor a mese, ha csak látszólag is, véget ért.

**[Józsa Béla](http://hu.wikipedia.org/wiki/J%C3%B3zsa%5FB%C3%A9la?ref=uh.ro)** mellszobra a tanítóképző (ma a Református Kollégium), **Petru Grozá**é a gimnázium előtt állt 1990\. januárjáig. A kommunista, mártírhalált halt (Kolozsváron agyonverték 1943-ban), hodgyai születésű Józsa szobrát, amelyet 1961\. tavaszán avattak fel, **Orbán Áron** szobrász készítette, az iskola elől eltávolított alkotás jelenleg a múzeum udvarán van.

![kurt-5149](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/regiszobrok/kurt-5149.jpg)

A gimnázium 1958-ban vette fel [dr. Petru Groza](http://hu.wikipedia.org/wiki/Petru%5FGroza?ref=uh.ro) nevét, Románia első kommunista miniszterelnöke (1945\. március-1952\. június) halálának évében. Groza tökéletesen tudott magyarul, Budapesten tanult, és **igen népszerű volt azokban az években a romániai magyarság körében.**

Szobrát 1974-ben avatták fel a gimnáziumhoz vezető út mentén, alkotóját nem ismerjük, a márványszobrot Bukarestből, az akkori *Alkotók Házából* hozták. 1990\. januárjában, Józsa Béla szobrához hasonlóan, a mellszobrot levették a talapzatról.

Ugyanabban az évben a **Tamási Áron** nevét felvevő iskola egyik hátsó raktárába tették, azóta is ott van. A szobor talapzata ma is ott áll a gazzal benőtt, rendezetlen környéken.

## A levésett emlékművek

A dualizmus korában, illetve az első világháború idején két jelentős emlékművet állítottak a város közterein. Az egyik az 1896-ban emelt **millenniumi emlékmű** a Megyeháza előtti téren, a másik az 1917\. december 8-án, az akkori Deák téren felavatott **Vasszékely.**

Mindkettőt lerombolták az első világháború után: a bevonuló román katonák 1919\. januárjában először megcsonkították a Vasszékelyt, majd lerombolták - egy megmaradt darabját ma a múzeumban őrzik. 2000-ben újraállították a Vasszékelyt – az eredeti helyéhez képest körülbelül harminc-negyven méterrel hátrább.

A millenniumi emlékmű is ugyanarra a sorsra jutott, mint a Vasszékely, 1919-ben lebontották, két darabját szintén a Haáz Rezső Múzeum őrzi. 2008-ban újra felállították, nagyjából az eredeti helyére.

Az első világháborúhoz kapcsolódik egy másik emlékmű, aminek már nincsenek nyomai. 1915-ben a Kuvar-szikla oldalára két dombormű került a német–magyar barátság „örökkévalóságának" bizonyosságául, **Ferenc József** osztrák-magyar és **II. Vilmos** német császár portréival.

Ezeket is leverték, de a helyük, illetve a később kiegészített emlékmű elszórt darabjai egészen addig fellelhetők voltak a Kuvaron, amíg a töltőállomás melletti támfalat néhány éve meg nem építették.

## Címerek a Patkóban

A **Patkó**, illetve az **országzászlós emlékmű** 1941-ben épült meg, avatását szeptember 5-én tartották, pontosan egy évre rá, hogy a magyar honvédek átlépték a trianoni határt. A bécsi döntés után Székelyudvarhely két országzászlót kapott: az egyiket a *Magyar Asszonyok Nemzeti Szövetségétől* – ezt a Kuvar oldalában állították fel, az említett első világháborús emlékműnél –, a másikat a testvérváros Pestszentlőrinctől.

![orszagzaszlosemlekmu1](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/regiszobrok/orszagzaszlosemlekmu1.jpg)

Ez utóbbit helyezték el egy emlékművel együtt a Felső piactéren, amit akkoriban Batthyány-térnek neveztek. Az emlékművet [**Gidó Csaba** történész](https://www.uh.ro/kultura/alter/12598-az-egykori-varos-a-szekely-vasut-tortenete) kutatásai szerint egy helyi mérnök, **Asztalos Kálmán** tervezte.

A zászlórudat, illetve az öt címert (balról jobbra: Erdély, Udvarhely vármegye, Magyarország, Pestszentlőrinc és Székelyudvarhely) a háború utáni hatalomváltáskor tüntették el.

S ha már a szobortörténelmet Sütővel kezdtük, vele is végezzük: **a tervek szerint idén felavatják** a néhai író mellszobrát Székelyudvarhelyen, ez lesz a város legújabb ilyen jellegű alkotása.

A szobrok, emlékművek az örökkévalóságnak készülnek, de Kelet-Európának ebben a szegletében a politikai rendszerek, illetve a hatalomra került emberek meggyőződései, akarata és véleményei határozzák meg sorsukat: dőlnek vagy újra visszaállnak.