> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Az egykori város: Fülöp Áron emlékezete
- URL: https://www.uh.ro/az-egykori-varos-fulop-aron-emlekezete/
- Published: 2015-10-16T09:40:45.000Z
- Updated: 2015-10-16T12:42:20.000Z
- Description: Szülőfalujában ma iskola viseli a nevét, egykor az orsszággyűlés könyvtárát vezette. Fülöp Áron elsősorban költő szeretett volna lenni.
- Author: Katona Zoltán
- Tags: #Import 2025-09-04 12:14

![fuloparon1](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/FulopAron/fuloparon1.jpg "A költő portréja az egyik könyvében ")

Szülőfalujában ma iskola viseli a nevét, egykor az országgyűlés könyvtárát vezette. Fülöp Áron elsősorban költő szeretett volna lenni.

1920\. október 22-én, a trianoni döntés után néhány hónapra egy megkeseredett ember szállt sírba a közeli Felsőboldogfalván: igazán elismert, országos hírű költő nem tudott lenni és mindössze 59 éves volt, amikor elragadta egy rákos daganat. **Fülöp Áron** a székely „makacsság" egyik szimbóluma volt, de halála után 95 évvel mégis azt mondhatjuk, hogy bárcsak több lett volna a hozzá hasonló székelyekből.

1861\. március 21-én született Felsőboldogfalván, ő azonban 15-ét tartotta születése napjának. Édesapja **Fülöp Sándor** gazdálkodó, édesanyja **Bencze Rozália** volt. Öccse, **Albert** otthon maradt gazdálkodónak, Áront pedig papnak szánta az apja. A faluban kezdett iskolába járni, középiskolai tanulmányait az udvarhelyi Református Kollégiumban végezte.

![fuloparon2](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/FulopAron/fuloparon2.jpg)

1871-ben, harmadik osztályosnak kerül tíz évesen a kollégiumba, évfolyamtársa volt **Benedek Elek**nek. Nem volt fegyelmezett fiúcska, nem jött be az iskolai rend és fegyelem, hiszen életrajzából tudjuk, hogy haza is szökött, csak az atyai szigor elől ment vissza tanulni. 1881-ben kitűnő eredménnyel érettségizett le, a középiskolában verseket, prózai műveket kezdett írni, inkább az irodalom felé kacsingatott.

Habár az érettségi után elment a nagyenyedi papneveldébe, onnan is lelépett: a pénzét barátaival elmulatta, nagynénje pedig kitette a szűrét, Áron pedig inkább Budapesten lett orvostanhallgató. Ám ez sem sokáig, mert a boncoláskor a hullák látványa miatt úgy „megiszonyodott", hogy inkább magyar–latin szakos tanárjelöltnek állt.

Itt is érték csalódások, a szerelmi dolgok mellett az is, hogy az Attila fiai című verses nagyeposzát már elkezdte írni, pályázatra is benyújtotta, de nem ő nyerte a 200 arannyal járó Nádasdy-díjat, hanem csak első dicséretben részesült. Egyik nagyon ismert tanára, a híres [Gyulai Pál](https://hu.wikipedia.org/wiki/Gyulai%5FP%C3%A1l%5F%28irodalomt%C3%B6rt%C3%A9n%C3%A9sz%29?ref=uh.ro) volt az, aki Fülöp pályamunkáját „elmeszelte", haragudott is rendesen rá az ifjú székely poéta.

A dicséret elég volt ahhoz, hogy aránylag ismert költő lehessen az 1880-as évek elején. Ez azzal is járt, hogy vizsgáit hanyagolni kezdte, nem végezte el a tanárit, így csak segédtanár lehetett Hódmezővásárhelyen. Apjával összeveszett, az idős székely földműves nem tudta elfogadni, hogy fia nem tud bánni a pénzzel. Áronnak a kezdeti tanárkodása után jött az egyéves katonai szolgálat, amit Budapesten, a 28-as vadászzászlóaljnál töltött le.

![fuloparon4a](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/FulopAron/fuloparon4a.jpg)

A székelyudvarhelyi tudományos könyvtárban őrzött végelbocsátó-levele és Népfölkelési igazolványa szerint nem léptették elő, nem vett részt hadicselekményben, ütközetben, szerencsére azok a boldog békeidők voltak, amelyekben Fülöp leszerelése után, 1884-től Szatmárnémetiben helyettes, majd rendes tanár és könyvtáros lett. Itt ismerte meg későbbi feleségét, **Sargavy Erzsébet**et. Majd újságírónak állt, 1893-tól egy évig a Szatmári Hírlap szerkesztője lett. Apjával kibékült a felesége hatására, majd Pestre kerültek, ott lett tanár, ám vizsgáit még mindig nem tette le. Közben írt, de nem voltak sikerei az irodalomban sem, **Arany János** egyik epigonjának tartották.

A szerencse 1896-ban mosolygott rá, amikor [az országgyűlési könyvtár](http://ki.oszk.hu/kf/kfarchiv/1995/4/jonas%5Fh.html?ref=uh.ro) segédkönyvtárosa lett. A könyvtár létrehozásának egyik javaslattevője **Ugron Gábor** udvarhelyszéki képviselő volt, amint azt **Zepeczaner Jenő** történész közölte. Igaz, felesége ezalatt Fiuméban volt óvó- és tanítónő, csak 1901-ben került Pestre, végre együtt volt a család. Fülöp pedig 1902-től az új épületébe költözött könyvtárban dolgozott továbbra is, ami anyagi biztonságot is jelentett, ugyanakkor a pesti értelmiség köreiben foroghatott. Az akkori könyvtári rendet ő alakította ki, persze a laptopok még hiányoztak a díszes olvasótermi asztalokról.

![fuloparon4](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/FulopAron/fuloparon4.jpg)

Közben tovább írta az említett nagy hun eposzát, a Csabát 1908-ban, az Attilát 1909-ben ki is adta. Ezeknek későbbi kiadásai az udvarhelyi tudományos könyvtárban is megvannak, a maguk idejében sikeres munkáknak számítottak. Pesten felolvasóesteket tartottak belőlük, de szerzőjük mégsem lett országos hírű, nagy költő.

![fuloparon3](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/FulopAron/fuloparon3.jpg)

Fülöp már anyagilag jól állt, 1905-ben elhunyt öccse hat gyerekét örökbe fogadták feleségével, mert nekik nem született utódjuk. Egyik fogadott lánya, Annus 21 évesen 1909-ben meghalt, másikuk, Laci sokat betegeskedett. A fiút besorozták a hadseregbe és – habár szépen gyógyult – 1918-ban mégis fiatalon halt meg a gyulai szanatóriumban.

![fuloparon5](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/FulopAron/fuloparon5.jpg)

Fülöp Áront 1911\. június 29-én nevezte ki az országgyűlési könyvtár igazgatójának **Justh Gyula** házelnök. A kinevezéséről szóló irat szintén megtalálható a Tudományos Könyvtárban. Ezekben az években egyre többet járt haza Felsőboldogfalvára a Fülöp család, majd Áron kúriát építetett. A könyvtárigazgató 1916-ban nyugdíjba vonult, a család 1917 januárjában költözött haza, de utolsó évei már megkeseredettségben teltek.

Fogadott fia elvesztése mellett valószínűleg a vesztes háború is rányomta bélyegét a hangulatára, megtört, csendes ember lett. Nyakán rákos daganat keletkezett, 1920\. júniusában megoperálták, de sajnos ez sem segített, pontosan 95 évvel ezelőtt, 1920\. október 22-én meghalt. Sírja szülőfalujában, kúriája mellett van.

![fuloparon6](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/FulopAron/fuloparon6.JPG)

Fülöp Áron könyveit, kéziratait, hagyatékát a székelyudvarhelyi Tudományos Könyvtár őrzi. Nemcsak megjelent köteteit, hanem kéziratban fennmaradt verseit, leveleit is tartalmazzák a nevével ellátott, könyv alakú díszdobozok. Szülőfalujának iskolája 1993-ban vette fel a nevét, a Szabó János által készített mellszobra előtte áll. Fülöp Áron életéről[ itt is lehet részletesen olvasni](http://mek.oszk.hu/08200/08246/pdf/fulop1.pdf?ref=uh.ro), itt megtalálható a levelezése is,[ irodalmi művei a világhálón is elolvashatók.](http://mek.oszk.hu/08200/08238/08238.htm?ref=uh.ro)

*(Cikkünkhöz felhasználtuk P. Buzogány Árpád korábban megjelent írását, illetve a Tudományos Könyvtárban fellelhető hagyaték egy részét, ezen belül a Lampérth Géza és Bakóczy Károly által írt részletes életrajzokat – külön köszönet érte Róth András Lajosnak, illetve Zepeczaner Jenőnek a szóbeli közlésekért.)*