> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Az egykori város: egy kis kocsmanosztalgia
- URL: https://www.uh.ro/az-egykori-varos-egy-kis-kocsmanosztalgia/
- Published: 2012-08-03T06:18:41.000Z
- Updated: 2012-08-03T07:34:00.000Z
- Description: Kocsmázni, inni, mulatni mindig szerettek az emberek. Udvarhelyen is, régebb is. Hova jártunk a hetvenes-nyolcvanas években?
- Author: Katona Zoltán
- Tags: #Import 2025-09-04 13:06

![budvarvendeglo](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/itthon/egykorikocsmak/budvarvendeglo.jpg "Jobbra az egykori Budvár vendéglő 1989-ben. Fotó: Szabó Károly")

Kocsmázni, inni, mulatni mindig szerettek az emberek. Udvarhelyen is, régebb is. Hova jártunk a hetvenes-nyolcvanas években?

Székelyudvarhelyen a 19\. század elején még az járta, hogy a városban nincs egy tisztességes fogadó, viszont **Szigethi Gyula Mihály** kollégiumi professzor azt írta 1826-ban, hogy kocsma annyi van, hogy ezek cégérein „a mókus a városból kimehetne". A politikai rendszerek, országhatárok változtak, de a (jó) szokás később is megmaradt: a kocsmák, vendéglők, bárok terén ma sem panaszkodhatunk.

Jó tíz éve az [ún. kultúrkocsma fogalma is megjelent kisvárosunkban](https://www.uh.ro/itthon/kozelet/7212-az-elheto-varos-kulturkocsma-domping). De két-három évtizeddel korábban is megvoltak azok a helyek, ahol mulatni tudtak az udvarhelyi fiatalok és nemcsak. Nagyvonalakban számba vettük a legfontosabbakat, a teljesség igénye nélkül – ez ugyanis nagyon nagy terjedelmet igényelne.

## A Szabó Károly

Az egyik legnagyobb kocsma-vendéglő volt a Kőkereszt téren – emeletén tágas termek voltak, ételt-italt lehetett kapni benne, a város értelmiségétől a lecsúszott alkoholistákig mindenki látogatta. Pincekocsmája is volt, Crama névre keresztelve.

![szabokarolyrestaurant](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/itthon/egykorikocsmak/szabokarolyrestaurant.jpg)

A Szabó Károly vendéglő 1989 december 22-én. Fotó: Szabó Károly

Egészen a kilencvenes évek közepéig működött, volt idő, amikor filmvetítéseket, zeneaudíciókat, bulikat is tartottak itt. Ma a városi könyvtárnak ad otthont (a „Kráma" az audio-vizuális terem) – a vicces az benne, hogy könyvtár igazgatóját ma [Szabó Károlynak](https://www.uh.ro/itthon/portre/6184-szabo-karoly-a-filmes-konyvtarigazgato) hívják.

## A Fényes

A Kossuth Lajos utca (akkoriban Május 1 sugárútnak hívták), illetve a város egyik legnagyobb és legmenőbb helye volt, kerthelyiséggel, tágas termekkel – nagy dorbézolások történtek itt is. **Dr. Kaizler László** zeneszerző személyében állandó zenésze és zenekara is volt 1956 és 1973 között – a 2009-ben, 92 éves korában elhunyt jogász-zongorista a Szabóban is sokat zenélt.

Talán nincs olyan udvarhelyi harmincon felül, aki ne járt volna ide rendszeresen. A vendéglő nemrégiben még működött, ezen a néven, igaz, kisebb felületen (a kerthelyiség megmaradt azért), az épület első részében bank és postahivatal kapott helyet.

## A Budvár

A Vár utcában volt, a templommal szemben – félig-meddig pincehelyiség volt, főleg diákok és munkás fiatalok látogatták, a rendszerváltás előtti években már komolyabb rockbulik is voltak itt. Ma nyomda van az épületben.

## A Szálloda

Ez volt talán a legmenőbb hely a hetvenes-nyolcvanas években, az akkoriak úgy használták, hogy „üljünk bé a szálloda alá". A Küküllő szálloda földszintjén ugyanis vendéglő, kávézó, terasz volt, akárcsak manapság, csak sokkal alacsonyabb, de az akkori kornak megfelelő színvonalon.

![harghiteana](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/itthon/egykorikocsmak/harghiteana.jpg)

A város elitje ide is járt, nagy előszeretettel látogatták civil ruhás milicisták és szekusok is, itt volt az ún. „dollárosbót" is, ahová nem volt mindenkinek bejárása.

## A Dzsungel

Az egyik legrégebbi vendéglő, a városi park tartozéka hosszú évtizedek óta. A sportpályák közelségének is köszönhette népszerűségét, a kilencvenes években bővítették – akkoriban csak a mai klub épülete volt meg. Ma szórakozó-központként és étteremként működik, nevét a változások ellenére megőrizte.

## A Siculus

A Művelődési Ház alatt főleg a hetvenes években zajlott az élet – koncertek, bulik voltak itt, nagy találkozások helyszíne, az udvarhelyiek elsősorban itt bővítették könnyűzenei kultúrájukat. 1970 és 73 között a kutúrházban rendezték a nagyhírű Siculus fesztiválokat, de a klub nemcsak ezek ideje alatt pezsgett. A rendszerváltás után sokat változott, de ma is működik, ugyanazzal a névvel.

## A Select

A Szabóval „átellenben" volt és van, a hetvenes-nyolcvanas években nagyon látogatott hely volt, a sportolók egyik kedvenc evő- és ivóhelyeként szolgált. Ma is működik, a berendezését illetően talán ez a hely őrizte meg a legjobban az akkori idők hangulatát.

## A külvárosi bodegák

Lakótelepet nem lehetett elképzelni legalább egy nagy, tágas, klasszikus kocsma nélkül a hetvenes-nyolcvanas években sem – Udvarhely minden blokkövezetében kellett legyen ilyen, a frissen felépített és akkor prosperáló gyárakból hazatérő munkások ezekben oltották szomjukat sörrel. Ezek általában *Bar de zi* néven futottak, de a *Cofetărie* elnevezés alatt is lehetett inni.

Például a Bethlen Gábor utcában (akkor Köztársaság utca volt), a vonatállomással szemben is üzemelt ilyen, a köznyelv Hatcsicsűnek hívta, állítólag azért, mert három pincérnő dolgozott egyszerre. A Bethlen-, a Tábor-, a Kórház-, a Sziget-lakótelepek szintén rendelkeztek bodegával.

Amúgy a bodega szó spanyol eredetű a Székelyudvarhely című lap 1910\. január 30-i száma tökéletes definíciót ad (Kápolnási Zsolt történész kutatása): "E spanyol szó a kikötővárosokban áruraktárt, árutelepet, máshelyeken pedig borospincét, meg korcsmát jelent, a hol hideg ételeket és egész üvegekben vagy poharankint hazai és jobb minőségü borokat árusitanak. Ilyen Bodégák minden nagyobb európai városban vannak."

Ez ma is így van. S sem a mai, sem pedig az egykori Udvarhely nem kivétel ez alól.