> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Az egykori város: Csanády György emlékezete
- URL: https://www.uh.ro/az-egykori-varos-csanady-gyorgy-emlekezete/
- Published: 2017-05-05T08:40:52.000Z
- Updated: 2017-05-06T05:19:31.000Z
- Description: Hatvanöt éve hunyt el a Székely Himnusz szövegírója. Eddig nem publikált fotókkal emlékezünk meg róla.
- Author: Katona Zoltán
- Tags: #Import 2025-09-10 11:31

![csanady4](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/CsanadyGyorgy/csanady4.jpg "Csanády György (jobbra) 1940-ben. Fotó: Haáz Rezső Múzeum archívuma")

Hatvanöt éve hunyt el a Székely Himnusz szövegírója. Eddig nem publikált fotókkal emlékezünk meg róla.

1952 májusában Budapesten, a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra az 57 éves korában elhunyt **Csanády György**öt – a székelyudvarhelyi születésű író, költő, szerkesztő sok verset és rádiójátékot is írt, de az utókor elsősorban a Székely Himnusz szövegírójaként emlékszik rá.

## Kilencvenöt éve énekelték először

Mint Csanády visszaemlékezései tanúskodnak róla, a később nagyon elhíresült dal versként született 1921-ben, a verset a következő évi májusi nagyáldozatban még kantáténak nevezte és lánykarra komponálta a zenét jóbarátja **Mihalik Kálmán** egyetemi hallgató.

Első előadása 1922\. május 22-én, tehát majdnem pontosan 95 éve volt Budapesten, Aquincumban a májusi ünnepségen, ahol a zeneszerző is megjelent.

A zeneszerző nem sokkal később fiatalon elhunyt – a művet 1922 őszén már Himnusznak nevezte Csanády az általa szerkesztett Új Élet hasábjain, ahová Mihalik temetésről írt beszámolót.

A névtelen szerkesztőségi cikk részletesen szól a zeneszerzőről, a temetésről, a résztvevőkről és ott közölte először a Székely himnusz teljes szövegét: *„Amíg koporsóját a sírba eresztették, jóbarátai igazán hulló könnyzápor közt a megboldogult szerezte székely Himnusz eléneklésével búcsúztatták, hogy az kísérje azt, aki életében csak dalolni tudott, még szenvedésében is."*

## Kisvárosból a háborúba

Csanády György a századforduló előtt öt évvel, 1895 február 23-án született Székelyudvarhelyen – apja **Csanády Zalán** törvényszéki elnök volt, a család a mai Bethlen utcában lakott. György 1913-ban érettségizett a Református Kollégiumban, majd kereskedelmi akadémiára járt.

Sajnos nem kerülte el az első világháború poklát, előbb a keleti fronton tűzér, majd az észak-olasz fronton repülősként szolgált, tisztként szerelt le. Ebből az időszakból több fénykép is fennmaradt róla családja hagyatékában, a képek egy részét ma a Haáz Rezső Múzeum őrzi.

Ez a kép 1918-ban készült róla, Csanády Györgyöt repülős egyenruhában láthatjuk. Észak-Olaszországban felderítő repülősként szolgált - a gépet nem ő vezette, hanem fényképeket készített az ellenséges állásokról.

![csanady3](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/CsanadyGyorgy/csanady3.jpg)

Egy másik képen, két évvel korábban hadnagyi rendfokozattal láthatjuk. Csanády a keleti fronton szolgált tűzérként, a családi hagyatékában olyan feljegyzések is fennmaradtak, amik ekkor készültek. A katonaságnál szerzett kapcsolatait későbbi életében is sokszor kamatoztatta.

![csanady2](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/CsanadyGyorgy/csanady2.jpg)

A család a Trianoni döntést követően Budapestre költözött, Csanády pedig a háborúból nem is jött haza Székelyudvarhelyre, ő már akkor Budapestig jött vissza csak, így ott telepedtek le.

Az irodalommal már ekkor kacérkodó fiatal Györgynek 1922-ben jelent meg az első verseskötete Az évek címmel – ezt megelőzően, még 1921-ben ötödmagával megalapította a Székely Egyetemista és Főiskolai Hallgatók Egyesületét (SZEFHE) és ennek az egyesületnek egyik ünnepségére készült el az a vers, illetve dal, ami később Székely Himnusz néven lett nagyon ismertté.

Műszaki egyetemre járt, de ez az egyesület meghatározó volt az életében, Csanády lapot szerkesztett és adott ki. A magyar fővárosban élő és tanuló székelyföldi diákok rendszeresen összejártak, segítették egymás. 1926-ban jelent meg a második verseskötete Álmok címmel.

Csanády György 1928-tól keződően a három évvel korábban létrehozott Magyar Rádió munkatársa lett – elsősorban íróként, szerkesztőként, rádiós hangjátékok rendezőjeként vált ismertté Magyarországon, a Székely Himnusz is ismert ének lett akkoriban. Maradt fenn olyan fénykép is Csanádyról, amin a tragikus sorsú magyar miniszterelnökkel, **Teleki Pál**lal látható.

![csanady5](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/CsanadyGyorgy/csanady5.jpg)

A rádiószerkesztő Csanády először 1933-ban tért haza szülőföldjére az akkor más négy éves kisfiával és annak nővérével. Azon a nyáron Homoródfürdőn nyaraltak, utána évekig nem tudtak hazatérni látogatóba. Az 1940-es bécsi döntést követően viszont minden nyáron hazajött, elsősorban a rádió tudósítójaként, de mindig vele tartott családja is - akkor nemcsak Udvarhelyszékről, hanem Székelyföld más részeiből is rendszeresen tudósította a rádiót.

![csanady7](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/CsanadyGyorgy/csanady7.jpg)

A háború vége Budapesten érte a családot - Budán laktak, az 1944 karácsonyára bezáruló ostromgyűrű miatt nem tudtak elmenekülni. A január-februári ostromot a négytagú család és a hozzájuk menekült erdélyi rokonok a budai oldalon, a Vármező környékén vészelték át több házban. Előbb a saját lakásuk pincéjében, majd egy másikban.

A kitörést követő napokban Csanády György egyedül indult el a szétlőtt, hullákkal borított budai utcákon a többi rokon, illetve lánytestvére után - szerencsére épségben találta őket, mindannyian túlélték a borzalmakat. Az élet lassan újraindult az ostrom után, ahogy néhány hónap múlva a Magyar Rádió működése is, ahol az ötven éves szerkesztő is újrakezdhette a munkát, mivel a nyilashatalom hónapjaiban nem kompromittálta magát.

![csanady6](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/CsanadyGyorgy/csanady6.jpg)

Az új vezetőséggel akadt félreértések miatt azonban nyugdíjazták, de továbbra is a rádiónál dolgozhatott - ebben az időben nagyon sok irodalmi művet alkalmazott rádióra, rádiójátékra, például több Jókai-regénynek ekkor készítette el a rádió-változatát, de saját művei is keletkeztek ekkor.

Csanády György 1952 május harmadikán Budapesten anyvérzésben hunyt el – a Farkasréti temetőben helyezték örök nyugalomra, testét székelyruhában tették a koporsóba. Azonban 1965-ben az ottani sírhelyeket átparcellázták, félő volt, hogy sírját felszámolják, s mivel a korábban elhunyt apja és anyja hamvait is a székelyudvarhelyi temetőbe hozták haza, családja úgy döntött, hogy az ő hamvait is itt temetik el.

A budapesti sírból kihantolták, elhamvasztották és jelzett évben szülei mellé temették újra, a szertartást **Hegyi István** lelkész végezte. A családi sír a református temető felső részében van. A rendszerváltás után minden február 23-án megemlékezést tartanak a sírnál.

## Személyes tárgyai egy részét az udvarhelyi múzeum őrzi

Születésének századik évfordulóján, 1995-ben a református temetőkertben kopjafát avattak, erre az alkalomra jelent meg a **Gellért Géza** által szerkesztett kis füzet, amibe többek között az akkor elhangzott beszédek, megemlékezések, valamint megzenésített Csanády-versek kerültek. A Bethlen utcában az egykori Csanády-házra 2004-ben került a **Hunyady László** által készített dombormű.

Leszármazottai 2012-ben adományozták a Haáz Rezső Múzeumnak néhány személyes tárgyát – erről [itt lehet bővebben olvasni.](https://www.uh.ro/kultura/kiallitas/10815-hazakoltozik-csanady-gyorgy-hagyateka) Az író fia és unokája, **Csanády András** és **Márton** személyesen adott át megőrzésre a múzeumnak több fotográfiát is, ekkor kerültek az intézmény birtokába azok a fényképek, amelyekkel cikkünket illusztráltuk. 88 éves fia, András évente néhányszor jár Székelyföldre és ilyenkor udvarhelyi ismerőseinél is gyakran megfordul.

*(Cikkünkhöz felhasználtuk az említett Gellért Géza írásait, Csanády András szóbeli visszaemlékezéseit és más forrásanyagokat is. Külön köszönet Miklós Zoltánnak, a Haáz Rezső Múzeum igazgatójának a rendelkezésünkre bocsátott fényképekért.)*