> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Az egykori város: a felakasztott udvarhelyi miniszter
- URL: https://www.uh.ro/az-egykori-varos-bitofan-vegezte-az-udvarhelyen-szuletett-politikus-2/
- Published: 2014-10-24T08:44:30.000Z
- Updated: 2014-10-24T11:37:04.000Z
- Description: Belügy-, majd külügyminiszter volt, de akasztófán végezte a negyvenes évek végén. 65 éve végezték ki Rajk Lászlót.
- Author: Bedőházi Attila-Csaba
- Tags: #Import 2025-09-04 11:40

![rajk1](http://194.38.104.52/images/stories/Bedohazi/RajkLaszlo/rajk1.jpg "Rajk László (jobbra) az őt halálra ítélő bíróság előtt")

Belügy-, majd külügyminiszter volt, de halálra ítélték a negyvenes évek végén. 65 éve végezték ki Rajk Lászlót.

Október 23-án mindig szóba kerül a neve, hiszen az 1956-os forradalom kitörését megelőzően néhány héttel, október 6-án temették újra az 1949-ben koncepciós perben halálra ítélt és kivégzett politikust. De ki is volt **Rajk László**, aki a negyvenes években belügy-, majd külügyminiszter volt, aztán ellenfelei negyven éves korában mégis kivégeztették, később pedig rehabilitálták és ünnepélyesen újratemették?

Rajk László 1909\. március 8-án született Székelyudvarhelyen, édesapja csizmadia volt. A család lakása a mostani József Attila utcából nyíló Csizmadia utcában lehetett, akkoriban itt laktak az udvarhelyi cipészek és csizmadiák.

Szegény, szász eredetű család volt, az apa 1890-ben magyarosította nevét Reichről Rajkra, László a kilencedik volt a tizenegy gyermek - nyolc fiú és három lány - közül. A nagyobb testvérei Budapestre kerültek. A Református Kollégiumba járó 15 éves Lászlót Endre bátyja, aki öccsével ellentétben később nem kommunista, hanem nyilaskeresztes lett, 1924-ben magával vitte Budapestre. Édesapjuk még abban az évben meghalt, a család szétszéledt, de ma is élnek távoli rokonaik a városban.

![rajk2](http://194.38.104.52/images/stories/Bedohazi/RajkLaszlo/rajk2.jpeg)

Az egyetlen kép a teljes Rajk családról. A fotó 1916 augusztusában készült Berettyóújfaluban. A hátsó sorban, balról jobbra: Gyula, Endre, József, Sándor, Lajos és Erzsébet. Az első sorban balról az első László, mellette Jenő, Vilma, a szülők, Mészáros Vilma és Rajk József a kis Bélával, valamint Berta. (fotó: www.rajk.info)

A fiatal László a Pázmány Péter Tudományegyetemre járt magyar-francia szakra, egyetemista korában, a harmincas évek elején kapcsolatba került a marxista, kommunista fiatalokkal. Annyira, hogy kommunisták ifjúsági szárnyának egyik vezetője lett, tevékenységét figyelte az akkori rendszer rendőrsége. Ezért az ifjú Rajk 1935-ben Csehszlovákiába távozott, majd az 1936-ban kitört spanyol polgárháborúban harcolt, meg is sebesült.

1937-ben érkezett Spanyolországba, az életrajzok szerint a Pireneusokon gyalog kelt át. A francóisták győzelme után menekülni kényszerült, Franciaországba került internálótáborba. Ez a fénykép a spanyolországi polgárháború alatt készült róla.

![rajk3](http://194.38.104.52/images/stories/Bedohazi/RajkLaszlo/rajk3.jpeg)

1941-ben kiszabadult, majd Németországon keresztül Budapestre ment, ahol ismét bekapcsolódott a kommunisták mozgalmába, de két hónapon belül elfogták, börtönbe került.

Kalandos körülmények között kiszabadult 1944-ben, megint elfogták, a halálos ítélettől azonban testvére, Endre megmentette, aki akkor az uralmon levő nyilaskeresztes párt egyik államtitkára volt.

Rajkot Németország felé hurcolták, de szabadon engedték, 1945 áprilisában érkezett vissza Budapestre.

A háború utáni átmenetben, illetve a kommunisták hatalomátvételében jelentős szerepe volt Rajk Lászlónak, illetve abban is, hogy Endre bátyja Németországba emigrálhatott, és nem esett bántódása. Tagja volt a kommunisták néhány tagú bizottságának, majd 1946 márciusában kinevezték belügyminiszternek.

Ő hozta létre a hírhedt ÁVÓ-t (Államvédelmi Hatóság), aminek vezetői hamar ellenségeivé lettek, egy éven belül már az országot vezető kommunisták ki akarták túrni maguk közül.

![rajkl3](http://194.38.104.52/images/stories/Bedohazi/RajkLaszlo/rajkl3.jpg)

A visszaemlékezések és a fennmaradt fényképek szerint Rajk László magas, sportos alkatú, jóvágású fiatalember volt - ahogy ez lenni szokott, a népszerűségére (is) féltékeny társai, pl. az alacsony, köpcos, kopasz **Rákosi Mátyás** és hű társai, **Péter Gábor** és **Farkas Mihály** hamar „fogást találtak rajta".

Előbb leváltották (1948 nyarától „csak" külügyminiszter volt), majd 1949\. május 30-án letartóztatták. Elindult a vallatása, kínzása, majd koncepciós per - ebben az említetteken kívül szerepe volt **Kádár János**nak is - következett: Rajkot és két társát, **Szalai András**t és **Szőnyi Tibor**t szeptember 24-én halálra ítélték, majd néhány hét múlva, október 15-én Conti utcában, a ma Tolnai Lajos utcában felakasztották.

A kivégzetteket Gödöllő határában ásták el, majd a Rákosi-rendszer bukása után, 1955-ben rehabilitálták. Nyilvános újratemetésük 1956\. október 6-án volt a Kerepesi temetőben, tízezrek jelentek meg – ezt az eseményt a történészek egy része az október 23-i, majd az azt követő események egyik előzményének tartja, ami már rendszerellenes megmozdulásnak számított.

![rajk5](http://194.38.104.52/images/stories/Bedohazi/RajkLaszlo/rajk5.jpg)

Fia, **ifj. Rajk László** Kossuth-díjas építész tagja volt a Demokratikus Ellenzéknek, illetve alapítója a Szabad Demokraták Szövetségének – 1996-ban azonban lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról, 2009-ben pedig a pártból is kilépett, a rendszerváltás egyik aktív tagja volt.

*Cikkünk írásához felhasználtuk a rajk.info, a Történelem Klub, a Rubicon folyóirat, Romsics Ignác Magyarország története a XX. században című kötetének információit és archív fényképeit.*