> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Az egykori város: a húsvéti határkerülés
- URL: https://www.uh.ro/az-egykori-varos-a-husveti-hatarkerules/
- Published: 2012-04-06T05:17:36.000Z
- Updated: 2012-04-06T05:20:32.000Z
- Description: Ősi szokás a feltámadás reggelén: határkerülés Székelyudvarhelyen. Ki volt Szabó Ferenc, aki öt keresztet állíttatott? Határkerülés, egykor és ma.
- Author: Katona Zoltán
- Tags: #Import 2025-09-04 13:07

![itthon_hatarkerules](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/itthon/hatarkerules/hatarkerules_kikep.jpg)

Ősi szokás a feltámadás reggelén: határkerülés Székelyudvarhelyen. Ki volt Szabó Ferenc, aki öt keresztet állíttatott? Határkerülés, egykor és ma.

A határkerülés egyik legrégebbi ünnepi szokásunk: húsvét első napjának hajnalán nemcsak a feltámadást ünneplik a keresztények, hanem a tavasz eljövetelét, illetve a természet megújulását is. Gyökerei évszázadokra nyúlnak vissza. A települések határait járták-járják be a hívek, akik megszemlélték a vetést, mezei kutakat tisztogattak, és a határokat őrző kereszteknél imádkoztak.

| ![itthon_hatarkerules](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/itthon/hatarkerules/hatarkerules2.jpg) |
| -------------------------------------------------------------------------------------------------------- |

**Id. Péter Attila nyugalmazott tanár** cikkeiből és köteteiből azt tudjuk, hogy az egykori Székelyudvarhelyen a határkerülésre való felkészülést már több nappal előtte megkezdték. Kutatásai szerint az ún. előimádkozó és az udvarhelyi határkerülés vezetője sokáig **Páter Bonifácius** ferencrendi szerzetes volt, aki 1798-ban imakönyvet is szerkesztett (a kéziratban fennmaradt imakönyvben külön imák vannak a határkerülés minden stációjához).

Arról is van tudomásunk, hogy a céhek mentek határt kerülni, a céh-mesterek vitték a saját zászlóikat, ez a 19\. század végéig (egészen pontosan 1873-ig, a céhek megszűntéig) volt így. Ezután olyan udvarhelyi, köztiszteletnek örvendő polgárok vezették a határkerülőket, mint **Szabó Ferenc** mészáros, **id. Pálffy István** és **Orbán Balázs** szűcsmester.

## A határkerülés útvonala

Alapvetően kétféle határkerülés van, a lovas és a gyalogos. A hagyomány szerint a Szent-Miklós hegyi plébániatemplom előtt gyülekeznek húsvét első napjának hajnalán, 6 órakor. A Szentimre utcán kifele indulnak, a Hármaskeresztnél szétválik a csoport, a lovasok egy hosszabb utat tesznek meg: a Szarkakő, illetve a Kerekerdő irányába mennek, majd a Nagyoldalon érkeznek a Jézus-kápolna fölé.

A gyalogosok a Csalóka-Kerekerdő útvonalon haladnak – a mostani katonai alakulat területe mellett, az úttól jobbra van a legnagyobb kereszt, ez a határkerülők egyik fő állomása.

| ![itthon_hatarkerules](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/itthon/hatarkerules/hatarkerules3.jpg) |
| -------------------------------------------------------------------------------------------------------- |

Útjuk a Lókerten és a Csereháton keresztül vezet tovább a Kálvária-hegyre, ez tulajdonképpen a Jézus-kápolna feletti rész – a reggeli után a lovasokkal a kápolna előtt találkoznak. Régebb itt szentmise is volt, miközben a Szent Miklós-hegyi plébániáról elindult a pap és kísérete a Rókaváros felé.

A hagyomány szerint a városi vámnál találkoztak, majd együtt vonultak fel a plébániatemplomhoz. Itt díszlövéseket is leadtak: a visszaemlékezések szerint a lovasok körbeálltak és karabélyaikból eldördültek a lövések.

A kommunista hatalomátvétel után nem sokkal, 1948-ban betiltották a határkerülést. Az 1989\. évi rendszerváltás után azonban a régi határkerülők közül néhányan, **Csíki Tibor, Csíki Dezső** és **Székely József** (akik ismerték a régi útvonalakat) az akkori főesperes, **Kovács Sándor** segítségével ismét megszervezték, azóta töretlen a határkerülés.

## Szabó Ferenc, a határkerülők vezetője

| ![itthon_hatarkerules](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/itthon/hatarkerules/szaboferenc_allo.jpg) |
| ----------------------------------------------------------------------------------------------------------- |

Id. Péter Attila helytörténeti jellegű írásai anyaggyűjtésénél figyelt fel egy többször előforduló névre: a határkeresztek közül összesen ötöt állíttatott 1893 és 1912 között bizonyos **Szabó Ferenc**. Mind az öt kereszten szerepel a neve, és van olyan, amelyiken a feleségéé is. Szabó Ferenc (1850–1914) és neje, **Kapca Anna** (1858–1910) a római katolikus temetőben nyugszanak.

Az idős tanár kutatásai szerint Szabó Ferenc udvarhelyi mészárosmester a 19\. század végén, a 20\. század elején volt az udvarhelyi határkerülők vezetője. Kilenc gyermeke (öt fiú és négy lány) volt, köztük Szabó Károly, aki később vendéglősként lett ismert (a mai városi könyvtár épülete volt a Szabó-vendéglő), illetve Szabó Dénes, az udvarhelyi malom tulajdonosa (erről a malomról kapta a nevét a mai Malom utca).

**T. Pálffy Aladár** 1907-ben jelentetett meg egy tanulmányt a húsvéti határkerülésről, ebben így írt Szabó Ferencről: „A néptömeg által kísért lovasok közt középen megy Szabó Ferenc uram az ő hagyományos zöld díszmagyarjában, fekete sapkával a fején, kezében egy régi zászlóval, cifra magyaros készséggel díszített lován már évtizedek óta vezeti a határkerülőket. Csak ritkán veszi elő cifra veretű pisztolyait, hogy ő is durrantson egyet, a fiatalokra bízza már azt." A város köztiszteletben álló polgára volt, akit nem feledett el az utókor – erről tanúskodnak az idős tanár cikkei és kötetben megjelent írásai is.

A határkerülés hozzátarozott az egykori város, a régi Székelyudvarhely képéhez, a katolikus hívek húsvéti ünnepéhez – s ez ma sincs másként.

*(Írásunkhoz felhasználtuk id. Péter Attila nyugalmazott tanár Keresztek Székelyudvarhelyen – 1993 és Életem filmkockái – 2011 című helytörténeti jellegű köteteit, Szabó Ferenc fényképe az utóbbi könyvből származik)*