> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Ami az almásiaknak a világ közepe
- URL: https://www.uh.ro/ami-az-almasiaknak-a-vilag-kozepe/
- Published: 2022-07-22T07:28:15.000Z
- Updated: 2025-04-01T14:50:25.000Z
- Description: Itt volt végig az orrunk előtt, csak észre kellett vennünk. Egyre többet nyújt az Almási-barlang és a Vargyas-szoros.
- Author: Szilágyi István
- Tags: Életmód, Itthon, almási barlang, hegyimentők, mészkőbarlang, mészkősziklák, rad eneas, salvamont, szőcs tibor, szurdokvölgy, vargyas szoros, via ferrata, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 15:37

*Ha azt mondom, hogy meredek fehér sziklák, zubogó patak, lengőhidak és mászófalak, cseppkőbarlangok, elsőre mire gondolsz?*

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/img_20210605_151925_hdr-1.jpg)

###### Ez a látvány fogad az almási bejárat felől. A fotók a szerző és Rad Eneas személyes archívumából származnak.

Mert ez nem valami távoli, elérhetetlen célpont leírása. **Udvarhelytől alig negyven percre van a Vargyas-szoros**, a Persány-hegység legnagyobb karsztvidéke, amely a könnyed családi kirándulástól a panorámapiknikezésen át az extrémsportokig megannyi szabadidős lehetőség helyszíne lett az elmúlt években.

A híres **Almási-barlang**ot is magába foglaló szurdokvölgy sokáig nem volt járható teljes hosszában, talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy gyermekkoromban, a kilencvenes években sem családi, sem osztálykirándulás nem vezetett engem oda. Emiatt teljesen kiesett a képből, ezért valamilyen másodlagos, harmadlagos látványosságnak képzeltem el a közbeszéd alapján. Nem is emlékszem, hogy bárkitől azt hallottam volna: *de vagány, ezt meg kell nézned!* Pedig mennyire, hogy meg!

Mire felfedeztem a Vargyas-szurdokot, bejártam már fél Romániát és fél Európát, ami viszonyítási alapnak végül is hasznos volt: így döbbentem rá, hogy **az ország egyik kincsesládája van a szomszédunkban**. S ha valamire jó volt a kovidjárvány meg a közösségi média, akkor az, hogy előtérbe hozta ezeket a belföldi célpontokat. Mert különben lehet, hogy éppen a közelségük, mindennapiságuk miatt nem tűnnek fel, miközben képesek vagyunk többszáz, többezer kilométert megtenni mások csodáiért.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/gopr7673.jpg)

###### Az egyik nagy barlang, a Lócsűr előtt. Lámpával érdemes bemászni és megcsodálni a cseppkőfalat, visszafelé pedig egy alagútban is mászkálhatunk.

Abban, hogy magunk is észrevegyük, értékeljük és élvezhessük a Vargyas patakának világát, a legnagyobb szerepet a hegyimentők és barlangászok vállalták, ezért is kerestem fel az udvarhelyi **Rad Eneas**t – kinek csak neve görög, anyanyelve magyar –, hogy vezessen végig a szurdokon és az Orbán Balázs-barlangon a szezon nyitónapján, egy tökéletes május elsején, amelyen [az egy éve átadott ](https://uh.ro/felrobbantottak-az-influenszerek-hargita-megyet/?ref=uh.ro)[*via ferratát*](https://uh.ro/felrobbantottak-az-influenszerek-hargita-megyet/?ref=uh.ro) is megmásztuk. Hadd lássuk, **miért is emlegetik a világ közepeként az almásiak.** 

# **Eneas már fiatalkorában,** 

a hetvenes években belehabarodott a sziklák és barlangok világába. Azzal kezdődött, hogy egy jóbarátja elcsalta a Vargyas völgyébe (akkor még gyalog, Szeltersz felől), és annyira megtetszett neki, hogy tizenévesen, marosvásárhelyi tanulmányai alatt be is iratkozott az *Azomureș* alpinista klubhoz. Sokat jártak az Egyeskőre, a Kőközi-szorosba, a Tordai-hasadékba, vissza a Vargyas völgyébe, nem csak sziklamászni, hanem barlangászni is, mesélte.

>  
>  
> **A szorosban, valamikor 1977-78-ban.** Jobbról: Simon Béla, középen Petres István és felesége, balról fent Eneas, előtte Petres Öcsi. *(utószínezett fotó)*

Aztán 1978-ban az udvarhelyiek összetársultak a balánbányaiakkal, és saját klubot is nyitottak, a *Speo-Alpin Hășmaș* *Club*ot, de rövidesen a csapat szétszéledt. Eneas például családot alapított, így szinte **harminc év után tért vissza a Vargyas szikláihoz**, miután a gyermekek felcserepedtek. A **Szőcs Tibor** vezette szentegyházi hegyimentőkhöz pedig 2020-ban csatlakozott, turistaszezonban szinte minden hétvégéjét itt tölti szolgálatban.

A vargyasi oldalon találkozunk vele, amit azért választottunk, mert bármilyen autóval megközelíthető [egy keskeny, de sima aszfaltcsík](https://goo.gl/maps/krJ93kTNeGXtoeH46?ref=uh.ro)nak köszönhetően, míg Homoródalmás felől még mindig köves, poros út vezet át az eléggé meredek dombon át – igaz, elég jól járható az is, és rövidebb egy félórával. Egy másik szempont, ami – főleg turistaszezonban – nem elhanyagolható, hogy a vargyasi bejáratnál bőven van **parkolóhely** az autóknak, bár ennek ára is van: minden autóra huszonöt lejt kell fizetnünk, míg [az almási oldalon](https://goo.gl/maps/VW5dubhqXMgrDFSR8?ref=uh.ro) szűkösebb a hely, de ingyenes.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/gopr7654.jpg)

A vargyasi parkolótól egy 10-15 perces laza mezei séta vezet a szurdok alsó bejáratához, a Kőaljához, ahol a hegyimentők kuckóját (hivatalosan: elsősegélypontját) találjuk. Már a legelején kezdődnek az izgalmak: **egy jó hosszú és magasan húzódó pallón kell átkelnünk** a patak felett. Vigyáznunk kell magunkra és egymásra is, mert csak két-három embert bír el egyszerre, ráadásul lengése is van, és csak az egyik oldalán van korlát, amibe kapaszkodni lehet.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/gopr7656.jpg)

Alig érünk újra szárazföldet, máris válaszút előtt állunk. A táblák alapján két túra közül választhatunk: ha jobbra térünk (**piros kör**), hirtelen emelkedni kezd az ösvény és az erdőn keresztül vezet az almási oldal kilátójához, a Kőmezőre, ahová a *via ferrata* is. Habár magaslati perspektívát nyújt a sziklavölgyre, elkerüli a barlangokat, és a mászófal kezdőpontjához is vissza kellene ereszkednünk, így maradunk a patak menti ösvényen (**kék kereszt**), ami egyre kövesebbé és keskenyebbé válik.

Bármilyen sportcipővel járható, a balesetek, például a gyakori boka- és térdficam elkerülése miatt mégis **ajánlott a magasabb szárú és recés talpú (túra)cipő**. Érdemes ugyanakkor **réteges öltözet**tel készülni, mert könnyen változhat az időjárás, a völgyben eleve hűvösebb van néhány fokkal, nem beszélve a barlangokról, ahol egy jó meleg polár és/vagy egy vízálló kabát is ajánlott.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/gopr7658.jpg)

Nem csak a 2011-ben kiépített **pallók**, hanem **láncok** is segítik a haladást egy-egy sziklás, de nem túl veszélyes helyen. Itt is kapóra jöhet a kovid alatt tökélyre fejlesztett távolságtartás, nehogy egymásra bucskázzunk egy-egy rossz lépés miatt. „Annak idején kicsit másképp volt”, mielőtt ennyire kiépítették volna, emlékezik vissza Eneas, veszélyes is volt átkelni, főleg áradáskor, mezítláb vagy gumicsizmában vették az akadályokat.

A **sziklamászás** sem volt annyira kézenfekvő és elérhető, mint napjainkban, amikor csak pénz kérdése, hogy hozzáférünk-e a legjobb minőségű felszereléshez. *Maszekbe* terveztek és csináltak maguknak hámot, vasakat, nagy dolog volt, ha valami kiszuperált nyugati cucchoz jutottak, meséli hegyimentőnk.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/gopr7669.jpg)

Az ösvény mentén éppen a gyergyói kollégáit csípjük el az egyik sziklánál, ahol a köteles mászótechnikát tanulják, tanítják. Bizony, **a tizenméteres magasság még csak a kezdet!** Nem sokkal később jövünk erre rá, amint felsejlenek a százméteres szirtek, és apró színes foltokat veszünk észre rajtuk. Persze, kötéllel biztosítják magukat a tetőről, nem kell félteni őket a zuhanástól, de azért jól beüthetik magukat, ha megcsúsznak, jegyzi meg vezetőnk, aki szorgosan sorolja is, hogy éppen mit látunk: ez itt a **Széchenyi-szirt**, az ott a **Galambok tornya**.

# **Jó, hogy velünk van,** 

mert nem minden látványosság esik közvetlenül az utunkba. A második, zöld „vaspalló” előtt például érdemes jobbra felfelé kanyarodni, a sziklaszirt mögött egy másik képződményhez, a **Kőcsűrhöz** jutunk, amit egy korábbi alkalommal csak véletlenül fedeztünk fel.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/fotojet-3.jpg)

Az említett pallón áthaladva fokozatosan szűkül az ösvény, a sziklafalak már egészen szorosan fognak közre, mire az első nagy sötét lyukhoz, a **Lócsűr**höz érünk – alig 15-20 perccel elindulásunk után. Kicsivel előtte egy alig észrevehető, jelöletlen csapás vezet meredeken egy másik látványossághoz, ahová vezető nélkül talán el se találnánk.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/277216708_1013953885996473_.jpg)

Ez a **Tatárlik**, más nevén az Ugron-barlang – egy kétágú alagút, ahol **az udvarhelyi nemesi család állítólag befalazta magát a tatárjáráskor**.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/gopr7675.jpg)

Mint egy kiöltött nyelv, úgy nyúlik ki a Lócsűrből a harmadik palló, amelyen át, majd jobbra térve az ösvény a fő attrakcióhoz, népies nevén **a Nagy-Kőlikhoz vezet**. A völgy legnagyobb barlangját először **többezer éve használhatta ősember és állat** (barlangi medve, farkas, hiéna) felváltva, erre utalnak az itt talált csont- és eszköztöredékek, melyekről fényképeket találunk az ösvény menti táblákon.

Modernkori elnevezése ne tévesszen meg: **nem Orbán Balázs, hanem a nagykedei Fekete István kezdte felkutatni** az almási barlangot 1835-ben, aki meglepő pontossággal bemérte a barlangot – akkor 756 méteres hosszban, mára a kétszeresét is meghaladja a feltárt rész. A barlang falain hagyott kézjegyek alapján itt járt többek között **Jókai és Wesselényi** is. 

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/gopr7766.jpg)

A barlang **természetes erődként szolgált a tatárjárás idején**, ehhez kötődik egy legenda, amelyet Eneas meg is oszt velünk, mielőtt felcsapnánk barlangásznak. Történt ugyanis, hogy egy Csala nevű legény felmászott a szemközti sziklára, hogy onnan győződjön meg a tatárok visszavonulásáról. Csakhogy a heves integetés közben megcsúszott, és a mélybe zuhant. Azóta **Csala tornyának hívják** a sziklakúpot, amire tökéletes kilátás éppen a barlang főbejáratától nyílik, mintegy húsz méter magasan a patakszinttől, ahová vaslétrák segítenek fel.

Egy-két réteg ruhát magunkra öltve, a fejlámpákat felkapcsolva vágunk bele libasorban a csúszós koromsötétbe. Hiába haladunk lassan, lépésről lépésre, még így is bele-beleverjük valamibe magunkat: mikor a földet nézed, a fejed, s mikor az orrod elé bambulsz, akkor a lábad. Szóval **jól jön egy fejfedő, lehetőleg sisak, meg egy recés talpú, lehetőleg vízhatlan cipő**.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/gopr7718.jpg)

S ha azzal nyugtatnád magad, mikor jól beletenyerelsz vagy seggreülsz, hogy *á, ez csak sár*, vezetőnk még rátesz egy lapáttal, hogy az igazából **denevérürülék**. És tényleg! Ha felnézel, itt-ott fekete árnyak lógnak a mennyezetről, mint a Batman-filmekben. De jaj neked, ha zajongsz vagy a szemükbe világítasz! Mivel védett faj, a barlang egy részét állandó jelleggel zárva tartják, több ezren lakják az úgynevezett melegtermet.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/20210605_180827.jpg)

A főbejárat közelében **néhány termet szabadon, idegenvezető nélkül is felfedezhetünk**, sőt, egy „ablakon” át még egyszer megpillanthatjuk Csala tornyát. Befelé haladva, a sötétben felvillan egy-egy régi plakett, mind közül a legimpozánsabb, amelyet a névadó Orbán Balázsnak állítottak. Hol mint egy átjárós házban, hol egy-egy sziklarésen átbújva nagy kongó termek nyílnak meg előttünk. Csak tátjuk a szánkat, 

# **nem is sejtve, hogy a java még hátra van.**

Mintha Mória kapuját nyitnánk meg a *Gyűrűk urában*, úgy lépünk át a vaskapun, amelyet néhány éve állított a *Salvamont* és a természetvédelmi hatóság ([ANANP](http://ananp.gov.ro/?ref=uh.ro)), hogy megvédjék **a barlang mélyebben fekvő csodáit: a Tejcsarnokot, a székely ezüstöt, a barlang asszonyát, a medúzákat**. Sajnos nem minden kincs maradt fenn: a régen egybefüggő cseppkőfüggönynek már csak a szegélyei látszanak, miután a barlang feltárása során felrobbantották azt.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/286750152_593742611991578_7.jpg)

###### Tejben fürdik a női sziluett.

Ez teszi ma lehetővé, hogy tovább jussunk a néhol nem csak szűkös, csúszós és kanyargós, hanem lépcsős sziklaösvényen, ami **átvezet a Drágakő-termen, a Medvetemetőn, a Kutyalikán**. Vezetőnk nagyvonalúan fel is ajánlja, hogy pihenjünk meg, és – ha van kedvünk – koccintsunk is egyet a **Kőasztalnál,** mint Arthur király lovagjai.

Szükségünk lesz az erőre és a bátorságra is, ha ki akarjuk mozdítani a mennyezetről lecsüngő jókora sziklát, a **Függőkövet**. S ha nem is sikerül, legalább fényképen úgy nézhetünk ki, **mint Atlasz, ahogy vállain tartja a világot**. Mintegy 800 méterrel a hegy belében, újra beszűkül a földalatti világ és egy kis kapun átbújva érünk az utolsó kis terembe, amit a természetes csatornákon bezúduló víz vájt ki.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/292720978_369962895071774_5.jpg)

###### Az élet forrása.

Ezzel a csoportos sétánknak vége, de Eneas még egy utolsó, technikásabb szakaszra hív néhányunkat, hogy megmutassa az utolsó rejtett kincset, ami spéci felszerelés és képzettség nélkül még látogatható: a kristálytiszta forrást és a márványoltárra hasonlító cseppkőfalat, vagyis **a Jordán-kútját**.

A két pont között pedig **egy tragédia helyszínét**, azt a hárommázsás szikladarabot, ami **Pál Istvánt nyomta halálra 1978-ban**, amint egy régi nyíláson a felszínre próbált jutni. Kereszt és tábla őrzi emlékét a bejáratnál, egy másik táblával pedig **Dénes István geológus, „a völgy atyja”** előtt tisztelegnek. – Neki köszönhetjük, hogy fel van térképezve minden, ő alapította a baróti *Ursus Peleus Barlangászklub*ot – hangzott el.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/gopr7767.jpg)

Egy végtelennek tűnő, de valójában 15-20 perces visszaút után többen közülünk megkönnyebbülve sóhajtanak fel a beszűrődő napfényre, veszik elő a jól megérdemelt csokit, banánt, szendvicset.

# **Kell is az energia, mert hátra van az utolsó kihívás!**

Amint visszaértünk a patakpartra, a vízfolyással szemben haladva **a sárga csíkot kell majd keresnünk**, ami felfelé, a vándorsólyom „fészkéhez”, a róla elnevezett *via ferrata* aljához vezet.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/20210605_153804-1.jpg)

###### Csak illusztráció! Felszerelés nélkül inkább ne vágjunk neki.

**Hámot, sisakot, kesztyűt fel, és indulhat a térdemelés** a függőleges sziklafalon! Habár elsőre félelmetesnek tűnhet, a vasalt utak közül mégis a könnyebbek közé sorolható a vargyasi, amely 240 méter hosszban 120 méteres szintkülönbséget küzd le, és – fotózkodással együtt – **egy órácska alatt teljesíthető**. Előzetes felkészülés nem szükséges, de nem árt, ha nincs tériszonyunk, illetve mászkáltunk már sziklák között szabadon, például az Egyes-kőnél próbálkoztunk a sodronyos falmászással.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/gopr7808.jpg)

Biztonságunkról gondoskodnak a sziklába betonnal rögzített, elég sűrűn elhelyezett vaselemek, illetve **a sodrony, amihez karabineres kötéllel tudjuk kötni magunkat**. Akárcsak a kalandparkokban, főszabály szerint **legalább egy karabiner** – a kettő közül – legyen a sodronyhoz csatolva, mert csúszás esetén ez ment meg a mélybe zuhanástól. Mivel a sodrony rögzítőpontjai között néhol 2-3 méter is lehet, ezért igyekezzünk mindig magunk előtt (fejünk fölött) biztosítani magunkat, hogy hamar feszüljön a kötél, és elkerüljük a fölösleges megrázkódtatást.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/gopr7817.jpg)

Szerencsére ettől csak az első szakasznál kell picit tartani, a sziklagerincre kiérve olyan, **lankásabb részek is vannak**, ahol gyakorlott mászók szabadon is lazán végig tudnak menni – de a biztonság kedvéért maradjunk inkább becsatolva. Az izgalmakat azzal fokozták egy-két helyen, hogy nem a gerinc tetején, hanem **az oldalán vezették végig a vasalatot**, így a falba kapaszkodva mászhatunk a következő meredekebb részig.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/gopr7815.jpg)

Ennek az aljában volt az egyetlen olyan pont, amely egyeseket eltántorított, és inkább elkerülték a szikla másik oldalán, de egy kis odafigyeléssel a rövidebb lábúak is sikerrel vették **a „halállépést”, egy jó nagy terpesszel** a két vaslépcső között. Nem baj, ha nem tudod előre, pontosan hol van, garantáltan észre fogod venni, mikor oda érsz.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/20210605_162420-2.jpg)

###### Nem *fotosopp,* csak ez a kép már nyáron készült a Kőmezőről.

A második falon túl könnyed mászkálás volt a jutalomfalat, fel egészen **a 700 méter magasan fekvő Kőmezőre**, ahonnan szédítő kilátás nyílik a szorosra, sőt, mi több: egy ipari távcsövet is szereltek a hegyimentők. A felette magasló **Máltető** (930 m) érdekessége, hogy itt húzódott a Szent László korabeli gyepüvonal (határ) egy kis szakasza, az úgynevezett Tatársánc, illetve a Tatárkápolnának nevezett Árpád-kori templom romja és az erődített Kőlik.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/gopr7833.jpg)

Szóval nem hiába helyezték el itt környékünk egyik **legtutibb piknikezőhelyét**, ahol a hosszú „munkanap” után végre megülhettük mi is a jól megérdemelt majálist. Hogy aztán a piros körön, az erdőn át, vagy a sárga csíkon, majd a kék kereszten egy órácska alatt visszatérjünk a vargyasi parkolóhoz a naplementében. Tökéletes időzítés, ha a nagy romantikában emlékül egy lakatot is elhelyeznél kedveseddel az erre kijelölt sodronyon.

# **Amivel számolni kell még,**

az a **fejenként 10 lejes belépődíj**, amiből 50%-os kedvezményt is adnak tanulóknak, nyugdíjasoknak, a kisgyerekeknek pedig ingyenes. A szimbolikus ár ellenére is sokan megkérdőjelezik a fizetős belépőt, de minden természetvédelmi övezetben bevett gyakorlat, valamiből fedezni kell legalább a költségek egy töredékét, amivel a környezet tisztán tartása, tájrendezés, javítások és fejlesztések járnak. És ez pont az a hely, ahol látszik is a jól elköltött lej nyoma.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/fotojet-4.jpg)

###### Minden évszak valami mást nyújt.

A **barlanglátogatás fejenként 15 lej, az oda vezető túrával együtt 20 lej**, kisgyerekeknek ingyenes. Az idegenvezetés természetesen opcionális, de nélküle nem ismernénk fel, vagy nem is találnánk meg minden látványosságot, illetve az Orbán Balázs-barlang lezárt részéhez is náluk van a kulcs, és fejlámpát is adnak. **Rad Eneas**t a *0742 026 699*\-es telefonszámon lehet elérni, a barlangtúra május elsejétől **október 15-éig** igényelhető.

**A *via ferratá*hoz pedig fejenként 50 lej** a felszerelés (hám, sisak) bérlése, érdemes előre jelezni a szándékot és a létszámot **Szőcs Tibor**nál, a 0729 206 010-es telefonszámon. A négykilométeres völgy egyébként összesen 127 feltárt barlangból áll, a kíváncsiskodókat szívesen útbaigazítják a hegyimentők.