> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Áldás és átok is lehet a tehetség
- URL: https://www.uh.ro/aldas-es-atok-is-lehet-a-tehetseg/
- Published: 2016-10-25T07:23:57.000Z
- Updated: 2016-10-25T07:36:45.000Z
- Description: Az iskolának kényelmesebb intelligens gyerekekkel dolgoznia, mint kreatívokkal – hangzott el a Pszinkron 4 első előadásán.
- Author: Petroczki Ágota
- Tags: #Import 2025-09-10 11:30

![pszinkron1d](http://194.38.104.52/images/stories/BKK/Pszinkron%204_KZ/pszinkron1d.JPG "A szülő is partner kell, hogy legyen a tehetséggondozásban, vélték a szakemberek. Fotók: Katona Zoltán")

Az iskolának kényelmesebb intelligens gyerekekkel dolgoznia, mint kreatívokkal – hangzott el a Pszinkron 4 első előadásán.

A tehetség felfedezése, gondozása már jóval az iskolai időszak előtt megkezdődhet – vallja **Révész György** pszichológus, egyetemi oktató, aki október 24-én, hétfőn délután öt órakor hatalmas közönségnek tartott előadást. A Művelődési Ház koncerttermébe több sor pótszéket kellett behozni, hogy a több száz érdeklődő elférjen.

A három előadásból álló *Pszinkron 4* rendezvénysorozatot a Magyar Tudomány Napja alkalmából szervezi a Sylvester Dénes Egyesület és a Magyar Pszichológiai Társaság erdélyi tagozata.

## Táncol vagy épít a gyerek?

A házigazda **Dósa Zoltán** pszichológus és meghívottja közti beszélgetés fő témája az intelligencia és kreativitás közti kapcsolatok, különbségek vizsgálata, illetve a tehetséggondozás folyamata volt.

Révész György szerint a tehetség felismerése elsőként a szülők és az óvodapedagógusok feladata lenne, s ennek nagyon egyszerű módjai vannak: meg kell figyelni, mi az, amibe a gyerek úgy bele tud feledkezni, hogy akár órákra leköti, például a tánc-mozgás, éneklés, rajz vagy építőjáték.

![pszinkron1a](http://194.38.104.52/images/stories/BKK/Pszinkron%204_KZ/pszinkron1a.JPG)

A fogékonyságot a napköziben is kis trükkökkel fel lehet fedezni: ha például az óvónő egy reggel lejátszik egy dalt, látja, hogy ki üti a ritmusát, és ha napokkal később megkérdezi, milyen dalt hallottak, a zenei tehetségek vissza tudják idézni.

Fontos azonban tudni, hogy **nem föltétlenül tehetséges minden gyerek**, noha minden szülők szeretné, ha az ő kicsinye az lenne. A tehetség felfedezése érdekében jó, ha ingergazdag környezetbe helyezik a gyereket, hiszen sokféle tehetség van. Lehet például művészi vagy sporttehetség, de akár szociális téren is megnyilvánulhat a fogékonyság.

Előfordul, hogy a szülő **a saját meg nem élt vágyait erőszakolja rá a gyerekre**, ami igen veszélyes: az ő esetükkel inkább a pszichoterapeuták foglalkoznak – jegyezte meg a szakember.

## A kreatívokat kirekesztik?

Iskolás korban számos teszt, vizsgálat létezik, amelyből kiderül, miben tehetséges a gyerek. Ezek azonban nem nyújtanak garanciát semmire: a tehetség önmagában nem elég a sikerhez.

Hiába szeret valamit a gyerek, **ha senkitől sem kap biztatást, támogatást, elillan az ambíciója**. Pedig a tehetség kibontakoztatásához rengeteg munka is kell, amíg az illető megtalálja az erre leginkább megfelelő formát, tevékenységet.

![pszinkron1g](http://194.38.104.52/images/stories/BKK/Pszinkron%204_KZ/pszinkron1g.JPG)

A szakember szerint az intelligens emberek gondolkodása konvergens, azaz jobban szeretik az egy válaszos feladatokat, míg a kreatívok divergensen, szerteágazóan gondolkodnak, folyton eszükbe jut valami más, szabadabban értelmezik a feladatokat.

A kreatív emberek hajlamosak a kilengésekre, deviáns viselkedésre, nehezen illeszkednek rendszerekbe, **másképpen gondolkodnak, ezért ritkán szereti őket a többség**. Ha középszerű vezető kerül hatalomra, azon dolgozik, hogy ezeket az átlagon felülieket kiiktassa a rendszerből – fogalmazott Révész, s nem tudtak nem eszünkbe jutni a történelem véres példái.

Megfigyelhető, hogy az iskola is jobban „kedveli" az intelligens gyerekeket: ők nem csak jól teljesítenek a tanulmányok terén, de szófogadók, szabálykövetők, belesimulnak a rendbe, így könnyebb velük dolgozni.

Révész szerint a magas szintű kreativitás magas intelligenciaszinttel (120 fölötti IQ-val) párosulva a legelőnyösebb kombináció, mivel **az intelligencia segíthet kontrollálni a kilengéseket**, megakadályozva a tehetség – és olykor akár az emberi élet – elpazarlását. Azt viszont nem lehet előre megmondani, mi viszi sikerre, vagy mi teszi tönkre a tehetséges embert – ez egyénfüggő.

## „Folyton eszébe jut valami"

Révész leszögezte, nem hibáztatja az iskolát a kreativitás hanyagolásáért, hiszen az intézmények nagyon nehéz helyzetben vannak: a tanórákon hatalmas mennyiségű tananyagot kell feldolgozni emelt óraszámban, nagy csoportokban.

Így nem igazán van idő arra, hogy a gyerek begyakorolja az anyagot, és legyen ideje sikerélményeket szerezni, megszeretni azt annyira, hogy kreativitását használva új megoldásokat eszeljen ki.

Saját gyerekét hozta fel példának: a pedagógusa problémaként értékelte, hogy a gyereknek óra közben „folyton eszébe jut valami", és ezt próbálta kinevelni belőle, míg végül butának kezdték tartani.

![pszinkron1c](http://194.38.104.52/images/stories/BKK/Pszinkron%204_KZ/pszinkron1c.JPG)

Azért úgy látja, vannak jó példák az iskolához kötődő tehetséggondozásra is: különféle **szakkörökön, különórákon fejlődhetnek** tovább az átlagon felüli gyerekek, vagy akár rendszeresen átlátogathatnak más iskolákba, ahol azzal foglalkozhatnak, ami őket különösebben érdekli.

Ez azonban plusz energiát igényel mind a tanár, mind a diák részéről, ami a hagyományos oktatási rendszer mellett sokszor nagy erőfeszítés.

Említett olyan alternatív oktatási módokat is, ahol a kreativitásra nagyobb hangsúlyt fektetnek, de szerinte azokat az eredményeket a kisebb osztálylétszám, illetve a nagyobb tanári fizetés teszi lehetővé, mivel úgy könnyebb minden gyerek egyéni igényeire figyelni.

A gyerekek kis százaléknál még **a Polgár-lányoknál bevált** oktatási kísérlet is lehetséges: mindhárom nemzetközi sakknagymester magántanuló volt, és a sakk mellett több diplomával is rendelkeznek, illetve négy-nyolc nyelvet beszélnek.

## Áldás vagy átok a tehetség?

S hogy kiket tart igazi tehetségeknek a szakember? Elsőként mindjárt **Barabási-Albert László** csíkkarcfalvi származású, világhírű fizikust, a hálózatelmélet megalkotóját említette, aki nem csak saját tehetségét állította a társadalom szolgálatába, de a tehetséggondozás terén is jelentős munkát fejtett ki. Aztán humorosan hozzátette még Dósa Zoltánt is.

![A szülő is partner kell, hogy legyen a tehetséggondozásban, vélték a szakemberek. Fotók: Katona Zoltán](http://194.38.104.52/images/stories/BKK/Pszinkron%204_KZ/pszinkron1h.JPG "A szülő is partner kell, hogy legyen a tehetséggondozásban, vélték a szakemberek. Fotók: Katona Zoltán")

Elgondolkodtató kijelentések hangzottak el a „gonosz zsenikről", illetve a zseni és az őrült közti különbségekről is: a szakember szerint éppen az intelligencia által biztosított kontroll vagy annak hiánya adja a különbséget. No meg az, hogy a tehetséges fejben kavargó újszerű, különleges gondolatokat, összefüggéseket sikerül-e értelmes formába önteni. Ez ambíció, szorgalom és sok munka eredménye – ezért érezhetik egyesek a tehetségüket áldás helyett átoknak.

Folytatás kedden délután ötkor: **Séra László** egyetemi oktató a humor pszichológiájáról tart eligazítást, november 2-án pedig **Varró Éva** pszichoterapeuta vezet be az önismeret zegzugaiba.