> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# Aki megérdemli, hogy Udvarhely büszke legyen rá
- URL: https://www.uh.ro/aki-megerdemli-hogy-udvarhely-buszke-legyen-ra/
- Published: 2023-03-08T12:46:54.000Z
- Updated: 2025-04-01T14:36:12.000Z
- Description: A Sepsi 100 kiállításon újra felfedezhette a város a festőművészt, a szobrászt, a pedagógust, aki egy meghatározó generációhoz tartozott.
- Author: Ambrus Bernadett
- Tags: Itthon, Kultúra, Lőrincz Ildikó művészettörténész, Sepsi Lajos kiállítás, Sepsi100, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 15:37

Kortársai közül az egyik legtehetségesebb alkotó volt: olajképeit nagy gonddal, erős színekkel, érzelmekkel festette, mögöttük szimbolikus jelentés van, az élet rövidségére utaló jegyeket fedezhetünk fel. Így van ez a vázából kiesett, felborzolt őszi rózsánál is, amelyet édesanyja halálára készített – mutatta be **Lőrincz Ildikó** művészettörténész a székelyudvarhelyi **Sepsi Lajost** a *Sepsi 100* kiállítás záróeseményén**.** A 100 éve született, „méltánytalanul elfeledett” **festőművészt, szobrászt és pedagógust** az elmúlt másfél hónapban „újra felfedezhette” magának a város.

> A *Sepsi 100* című kiállítást idén, j**anuár 19-én nyitották meg** a magyar kultúra napja alkalmából a Kossuth Lajos utcai Képtárban, és egészen március 5-éig látogathatták az érdeklődők.

„Majdhogynem megmozdulnak a csontok a portréin, látszik az arcképeken, mennyire megtanulta a szakmát, Sepsi Lajos nagyon jó karakterábrázoló volt” – hívta fel a figyelmünket a festőművész munkáira a kiállítás záró eseményén **Lőrincz Ildikó.**

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/sepsilajos.jpg)

###### **A fotón Lőrincz Ildikó művészettörténész.**

A kiállított, **összesen 54 munka között** tájképeket, csendéletet, portrékat, városképeket, szocialista zsánerképeket és néhány kisplasztikát találunk, melyeket helyi gyűjtőktől, kettőt-kettőt a csíkszeredai és a marosvásárhelyi múzeumtól sikerült összegyűjteni.

Festményeinél visszatérő motívum a Hargita, a Budvárra vezető ösvény, az utcákat térben is próbálta érzékeltetni, de a tájképek nem egyszerű, dekorációs jelleggel vannak megfestve, hanem érzelmeket visz bele, akár a [barbizoni iskola](https://hu.wikipedia.org/wiki/Barbizoni%5Fiskola?ref=uh.ro) tagjai: „Sepsinél a hó nem fehér, árnyékos havas tájról van szó, napsütötte, de megjelennek a felhők, amelyek mintegy rejtett utalások arra, hogy **pályáját végigkísérte a szocializmus, a megkötések, a bezártság**” – magyarázta a művészettörténész, hozzátéve, Sepsi Lajos erős oldala a festés volt, de festményeiben visszaköszön a plasztikai képzettsége is. 

# **Egy nap alatt legalább százan**

Noha Sepsi Lajos nem érhette meg első egyéni kiállítását (1997-ben hunyt el) – mint kortársa, [Nagy György a sajátját](https://www.uh.ro/lovas-rajzok-szines-vilaga-a-94-eves-gyuri-bacsie/) –, Lőrincz Ildikó úgy véli, hogy a *Sepsi 100* kiállítással sikerült ráirányítani a figyelmet az alkotóra.

Sok érdeklődőt vonzott a kiállítás, olyan nap is volt, amikor százan jöttek el megnézni Sepsi Lajos munkáit. Régi tanítványai, ma már nyugdíjas, egykor a tanítóképzőben végzett pedagógusok, helyi gyűjtők és iskolás csoportok is látogatták a kiállítást – mondta a művészettörténész.

A Palló Imre Művészeti Szakközépiskola diákjai még feladatot is kaptak a tanáraiktól: ki kellett választaniuk egy Sepsi Lajos-festményt, és annak technikáját kellett megvizsgálniuk.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/sepsilajoskiallitas-1.jpg)

###### Néhány plasztika is helyet kapott a Képtárban.

Ötven év képzőművészete vált befogadhatóvá képről képre haladva a diákok számára, figyelmüket a különbségekre is felhívták. A két harminc év időközzel elkészült női portré, egy tanítónő, illetve egy székelyruhás lány portréjának esetében a diákok láthatták, mint szabadul fel Sepsi ecsetkezelése, a naturalista festéstől egészen az expresszív hatásokba nyúlóan.

– Fontos lenne ma is a vizuális nevelés az iskolákban, jó lenne, ha Sepsi tanítványaitól átadódna valamilyen módon ez a vizuális műveltség generációról generációra. Mert lehet, hogy a tájkép vagy a portré meghaladott, de a festő technikája nem – véli a művészettörténész, hozzátéve, hogy **a tervek szerint digitalizálnák és katalógusba gyűjtenék a fellelhető munkákat**, mert „Sepsi Lajos megérdemli, Udvarhely büszke kell legyen rá.”

> A Sepsi 100 kiállítás után most a képzőművész-generáció másik tagjának, **Székely József szobrászművésznek** a kiállítása következik, ennek hivatalos megnyitója csütörtökön, március 9-én este 18 órától lesz a Kossuth Lajos utcai Képtárban. 

**Felkérik tehát a magánszemélyeket, hogy ha tulajdonukban van Sepsi-alkotás vagy a hagyatékának bármely darabja**, adják azt kölcsön, digitalizálás céljából. A múzeumot a 0266–218375-ös telefonszámon lehet hívni hétköznapokon 8–16 óra között, és előzetes egyeztetés szerint a múzeum munkatársai gondoskodnak a képek csomagolásáról, el- és visszaszállításáról is. 

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/sepsilajoskiallitasa.jpg)

###### Képeken az épülő város.

A Haáz Rezső Múzeum célja, hogy különálló kiállítással tisztelegjen a Székelyudvarhelyen alkotó képzőművész-generáció tagjai előtt: [Maszelka János tiszteletére tavaly januárban](https://www.uh.ro/kalapjat-a-karfara-vetette-es-bekoltozott-a-muzeumba-maszelka/), májusban [Nagy György, a főtéri szökőkút Aratónőjét alkotó szobrászművész tárlata nyílt meg](https://www.uh.ro/lovas-rajzok-szines-vilaga-a-94-eves-gyuri-bacsie/). Sepsi Lajos és Székely József után Orbán Áron szobrászművész életművét is be szeretnék mutatni a közeljövőben.

– Ennek a generációnak meghatározó szerepe volt Székelyudvarhelyen. Köztünk voltak, alkottak, és fontos, hogy tudjunk róluk – fogalmazott a művészettörténész.

> **Iskoláit szülővárosában végezte**, mintázást és szobrászatot a helyi Kő- és Agyagipari Szakiskolában tanult, Bilous Tivadar keramikus iparművésztől. Ebből az időszakból két munkáját, egy istennő és egy furulyázó pásztor kisplasztikát a kiállításon is láthattak az érdeklődők. 1940–1942 között Kolozsváron, az Iris porcelángyárban modellezőként dolgozott, mintázást, plasztikai munkákat végzett, majd 1942–44-ben Budapesten, a Magyar Királyi Iparművészeti Főiskolán tanult iparművészetet, főként mintázást.  
>  
> **A háború megszakította a tanulmányait**, 1944-ben besorozták katonának, majd orosz fogságba került 1945–48 között Vlagyimir hadifogolytáborban. Mondhatni szerencsés volt: a többi fogolytól eltérően ő festhetett, családokhoz hívták meg, ahol életképeket festett a falra. Visszatérése után, 1949–1948 között elvégezte a kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola festészet szakát, tanára és példaképe Miklóssy Gábor volt.  
>  
> 1955-1959 között a Kolozsvárról hazakerült képzőművészek – Orbán Áron, Kraft László, Sepsi Lajos, Maszelka János, Székely József, Nagy György, a már Székelyudvarhelyen tevékenykedő Rössler Károllyal, Verestóy Árpáddal és Teleki Józseffel – **művészeti mozgalmat indított el Udvarhelyen**. Festeni, szobrokat faragni tanították az érdeklődőket. Amikor azonban a közös műtermet elveszítették, mindenkinek állás után kellett néznie. Sepsi Lajos 1959-től nyugdíjba vonulásáig rajztanárként dolgozott a székelyudvarhelyi Tanítóképzőben, közben betanított a Pionírok Házánál. 1997-ben bekövetkezett haláláig folyamatosan alkotott, főként olajfestményeket készített, munkái rendszeresen jelen voltak a marosvásárhelyi rajoni tárlatokon, a bukaresti biennálékon és a csíkszeredai kiállításokon.