> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# A tulipán kinek a Trója?
- URL: https://www.uh.ro/a-tulipan-kinek-a-troja/
- Published: 2022-02-27T05:15:07.000Z
- Updated: 2025-04-01T15:01:01.000Z
- Description: Itt, a kispadon mi nem tehetünk semmit, de abból a maximumot mindenképp kihozzuk – mondta évek át a székelyudvarhelyi RMDSZ. Eddig.
- Author: Pál Edit Éva
- Tags: Vélemény, helyi rmdsz, helyi RMDSZ-elnökválasztás, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 15:37

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/trojairmdsz-1.jpg)

##### Vannak, akik azt hiszik, az ukrán háború az egyetlen történelmi esemény, ami mostanában zajlik! Miközben Udvarhelyen hetek óta tart a tisztújításnak nevezett választási kampány.

###### A fotó egy kortárs népművészeti alkotásról készült.

Vannak, akik azt hiszik, az ukrán háború az egyetlen történelmi esemény, ami mostanában zajlik. Miközben Udvarhelyen hetek óta tart a tisztújításnak nevezett választási kampány! Vannak, akik most ébrednek rá, hogy nem értik, mi történik és mi ez a felhajtás. **És tényleg, mi ez a felhajtás?** Egyáltalán mit foglalkozik az uh.ro vele, ami köztudott, hogy nem RMDSZ-barát, sőt semmilyen barát. Maximum olvasóbarát próbál lenni.

A történet akkor kezdődött, amikor a **Szabad Emberek Pártja** [megnyerte a választásokat](https://uh.ro/a-valasztasok-igazi-arca/?ref=uh.ro). Kezdetben csak néztük, hogy mi történik és várakozó álláspontot vettünk fel. Mit fog tenni ez a nem hagyományos, de nagy lendülettel és támogatottsággal, a megújulás – milyen ismerős kifejezés – ígéretével érkező csapat.

Voltak jelei annak, hogy [légvárak épülnek és rózsaszín köd üli meg a várost](https://uh.ro/feltamasztani-a-halottat-aki-meg-el/?ref=uh.ro). Például a tisztesség, munka és becsület célként való emlegetése és a negyvenezres Udvarhely vízió.

Ezekkel nincs semmi baj amúgy, csak nem lehetnek cél, merthogy ez kellene legyen a kiindulási alap, és nagyon értelmezhető, ezért borzasztóan korlátozó, hogy épp mi a tisztesség és a becsület, és mi nem.

# Ha ide lépek, még tisztességes vagyok?

Ha oda, akkor már becsületes sem? Ha sokat dolgozom, de nem haladok semmit, akkor még jó munkásember vagyok? Akkor tűnök a legbecsületesebbnek és legtisztességesebbnek, legszorgalmasabbnak, ha nem csinálok semmit, csak izzadásig mímelem a munkát.

Ezek állandóan változó társadalmi normák, ezért könnyű változtatgatni, könnyű rajtuk keresztül kívülről támadni, pillanatok alatt a tehetetlenség ketrecébe kerülünk, ha csak ezekre figyelünk, és bár szükség van rájuk, ha mozdítani akarunk valamit, akkor nem lehetnek célok.

De térjünk vissza a történetünkbe. A helyhatósági választások után a **Szabad Emberek** nemhogy sikert sikerre halmoztak volna, hanem folyamatosan akadályokba ütköztek, saját lábukban botlottak meg, míg végül rituális lefejezést tartottak [**Pál Dénes és András Lehel**](https://uh.ro/mindenkitol-elnezest-kerunk-akinek-csalodast-okoztunk/?ref=uh.ro) távozásával.

# Lehetett volna ez sikersztori is is.

A szorgalmas, energikus Gálfi és a gazdaságra, társadalmi folyamatokra szélesebb perspektívában rálátó csapat, amelynek szinte minden társadalmi rétegre és szakmára volt lefedettsége, képezhetett volna egy páratlan szinergiát. **De nem így lett.**

Gálfi és a POL nem egyezett túl jól, az elképzeléseik nem teljesültek, a közigazgatás és a polgármester is keményebb diónak bizonyult a magánszféránál. Néhány hónapja szinte tetszhalott állapotot észlelünk Székelyudvarhely közéletében. A városmenedzser és az alpolgármester próbálják menteni a menthetőt, véghez vinni a véghez vihető projekteket, s közben a zene évében döglött patkányokon táncolva, vígan halunk meg.

Nincs meg már az a kirobbanó energia és lelkesedés, ami az elején jellemezte a csapatot. Ehhez a szinergiához valószínűleg a kormányon levő RMDSZ anyagi és lobbierő támogatása is kellett volna.

Az RMDSZ abban a helyzetben volt – értsd az országos és a helyi szereplőket –, hogy a kihaltnak tűnő közéleti porondon Gálfinak köszönhetően megjelent néhány lelkes ember, akik a közért tenni akartak, de az ő ellenükben, szakítva a tulipános hagyománnyal.

# Mit játszhat ilyenkor egy szervezet?

Az egyik, és rövid távon Udvarhely lakossága számára a jobbik verzió az lett volna, ha nem áll félre sértődötten, a kispadról bekiabálva, hogy jaja, támogatunk, hajrá, persze, fontos nekünk Udvarhely. Csak sajnos nem tudunk lépni, amíg a városvezetés nem lép. Hát sajnos, mi mindent megtennénk, ugrásra készen állunk, de a városvezetés amatőr, hogy ne mondjunk csúnyább szót. Itt, a kispadon mi **nem tehetünk semmit, de abból a maximumot mindenképp kihozzuk.**

Nagyjából ezzel a retorikával telt el az elmúlt mandátum és a következő fele. Valahogy a 2020-as választások utánig nem vették a tulipánoskertben észre, hogy *az értelmiségibbek, okosabbak vagyunk, profibbak vagyunk, de nem engedtetek oda státuszt* nem validálja a közvélemény. Mert látják, hogy nem igaz, nem érvényes. Az országos RMDSZ-nek, ha minden magyar számít, akkor a Szabad Emberek pártja és a független Gálfi által vezetett Székelyudvarhely, a székely anya- és főváros, hogy nem számít?

# Ha az összefogás érték, akkor miért nem fognak össze?

Persze, ha Gálfi nem fog össze, akkor nehéz ezt megvalósítani, de erős kétségeim vannak arról, hogy Gálfi a pályafutását a csesszétek meg a létrátokat mondattal kezdte. Erős a gyanúm és az arra vonatkozó információ, hogy Gálfi a polgármesterségét a feje fölött, háta mögött húzigált szálakkal, érdekekkel, átláthatatlan, távolról is ide ható politikai erők szétszálazásával, lebontásával kezdte (ugye akkor még élt Verestóy és egészségesebb volt Szász Jenő), és ebben a szélmalomharcban nem tudott jól játszmázni, így egyedül maradt.

Az értelmes összefogás és támogatás helyett az RMDSZ-ben Verestóy utódaiként szintén magukra maradtak azt találták ki, és azt a következtetést vonták le a sikertelenségből, hogy hiába engedünk oda külső embereket: **megpróbáltuk Arros Orsolyával, megpróbáltuk Derzsi Lászlóval, nem működik a cucc**.

Belső szervezetépítés kell, mert mindjárt itt 2024, de mire eljutottak idáig, arra még a törzsbázisnak számító, az ellenfél által is irigyelt mozgósító erővel rendelkező UIET egy része is lelépett, s a régi RMDSZ-es bagázs (igen, azok, akik most megjelentek) sem felejtette el sértődöttségét. Így lépett haza jobb híján az egyik utód, Lóci, hogy belülről újítsa meg és nyissa ki a szervezetet.

Én azt vártam az utóbbi két évben, hogyha van egy kis élni akarás, és nem csak megélni akarás a helyi-országos RMDSZ-ben, akkor észreveszik ezeket a Szabad Embereket, valóban támogatják őket, és lassan becsábítják őket a szövetségbe. Merthogy ehhez a kétarcú RMDSZ-nek nem a párt, hanem a szövetség jellegére lett volna szükség. Nem megsértődni, hanem bevonni és bevonódni egész addig, amíg a Szabad Emberek arra ébrednek, hogy közösen húzzák Udvarhely szekerét.

**Ez lett volna Udvarhely érdeke.**

Eljöttek a tisztújító választások, s mintha valahol valaki valamit felismert volna ebből a szükségszerűségből. Csak nem biztos, hogy az RMDSZ látta be, hogy a Szabad Emberekre szüksége van, hanem egyre inkább úgy tűnik, a Szabad Emberek látták be, hogy az RMDSZ-re van szükségük, és elindították Ladányi képviselő támogatásával, a sértődött régi RMDSZ-esekkel és UIET-esekkel Miklós Zoltánt helyi elnöknek.

# Hogy ki keresett meg kit, nem tudjuk.

Mindkét oldal azt állítja, hogy a másik kétségbeesetten megkereste azzal, hogy ez így nem mehet tovább. Hogy [kik állhatnak a háttérben](https://www.uh.ro/meghekkeltek-miklos-zoltan-kampanyoldalat/), azt sem feltétlenül tudjuk. Van-e olyan megerősödött gazdasági szereplő, akár érdekcsoport, aki kiállna kimondottan az egyik vagy a másik oldalon? Van-e ténylegesen egyik vagy másik oldal, létezik-e még másokra leosztva a **Verestóy-Szász dichotómia**, vagy egy nagy, sokszereplősnek tűnő színjáték nézői, statisztái vagyunk? Nem tudjuk.

**Hogy kilövési engedélyt adtak vagy csak megtámadásit**, – amire már volt példa a Barti-Borboly csörtekor – , odafentről az **Antal-Bíró párosra**, nem tudjuk.

# Nem is hiszek az összeesküvésekben.

De azt, hogy nekünk, székelyudvarhelyieknek, mi lenne a legjobb, elég határozottan sejtem: erős idegzetű, erős jellemű, jó képességű és akaratú emberek képviseljék az érdekeinket, akik nem ijednek meg a saját árnyékuktól. Akik nem félnek a város szájától, akik szóba tudnak állni országos és nemzetközi szinten is a szereplőkkel, akik úgy tudnak sáfárkodni, hogy közben nem adják el és fel azt, akik vagyunk.

Akik tudják, hogy mi a cél, és azt kitartóan, okos rugalmassággal követik, de közben nem felejtik el, hogy kiket képviselnek, ki bízta meg őket azzal, és ki fizeti őket azért, hogy a közös ügyeinket a tőlük telhető legjobb módon intézzék.

**A nagy összefogás önmagában csak egy humbuk**. Azzal nem érünk el semmit, ha sok oktondi összefog, még a végén elhiszik, hogy ők az okosak, és csak még nagyobb lesz a butaság. Ugyanez igaz a lopásra is: ha sok tolvaj összefog, csak a rablás lesz nagyobb.

Az lenne a lényeg, hogy ne az RMDSZ surmósága, arroganciája és pitiáner, a rövid távú érdekeket kiszolgáló, de hosszú távon borzasztóan romboló hatású cselszövési képességei egyesüljenek a Szabad Emberek amatörizmusával, tehetetlenségével, gyávaságával, hanem pont az ellenkezője: az RMDSZ infrastruktúrája, az RMDSZ ereje és politikai tapasztalata egy kellemes szinergiába kerüljön a szabad emberek kezdő lelkesedésével, tettvágyával.

És akkor **teljesen mindegy, hogy A vagy M kap több szavazatot** vasárnap, mert a vége az lesz, hogy Udvarhely nyer.