> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# A törvények urai
- URL: https://www.uh.ro/a-torvenyek-urai/
- Published: 2024-12-01T12:26:03.000Z
- Updated: 2025-03-27T12:23:40.000Z
- Description: Miről szól a parlamenti választás?Mit csinálnak azok a szenátorok és képviselők, akiket szavazatainkkal Bukarestbe küldünk?
- Author: Buzás Ernő
- Tags: Országos, képviselőház, parlamenti választások, szenátus, választás, #wp, #wp-post, #Import 2025-03-27 14:04

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/03/szenatus-8.jpg)

###### A kiemelt kép illusztráció/a román szenátus Facebook-oldala

A román parlament, ellentétben például a magyar Országgyűléssel, kétkamarás parlament. Ez nálunk a Szenátus és a Képviselőház. 137 szenátori és 332 képviselői hely van, ezek úgy vannak elosztva, hogy lakosságarányos képviseletet biztosítsanak: körülbelül 73 ezer lakosra jut egy képviselő, 168 ezerre egy szenátor. Ez a felosztás nem vág át megyehatárokat, így Hargita megyének 5 képviselője, a kisebb lakosságú Kovásznának 4 lehet, de szenátorból mindkettőnek 2 jut. A megyéken kívül Bukarest és a diaszpóra, azaz a külföldön élő romániaiak külön kapnak helyeket. A pontos számokat nem határozza meg az alkotmány, hanem választási törvényben szabják meg, lakosságarányosan ([62-es szakasz, (3)](https://www.cdep.ro/pls/dic/site.page?id=339&idl=1&par1=3&ref=uh.ro)).

# **A választás menete**

Közvetlenül választjuk négy-négy évre mindkét kamarát. Bejutási küszöb van: 5 százalék országosan, vagy legalább 20 százalék négy megyéből (de ebbe beleszámít Bukarest és diaszpóra). Az RMDSZ mint egy kisebbség képviselete ez alatt is kapna helyet a parlamentben, de messze kevesebbet: egyetlen képviselői széket biztosít az alkotmány ([62-es szakasz (2)](https://www.cdep.ro/pls/dic/site.page?id=339&idl=1&par1=3&ref=uh.ro)). Választási koalíciókra magasabb küszöb érvényes, két párt 8 százalékot, három 9-et, afölötti csoport 10 százalékot kell hogy elérjen.

[Idén összesen](https://www.digi24.ro/stiri/actualitate/alegeri-parlamentare-2024-listele-cu-toti-candidati-inscrisi-din-fiecare-judet-in-cursa-pentru-senat-si-camera-deputatilor-3020839?ref=uh.ro) 31 párt és 19 kisebbségi képviseleti szervezet indul a parlamenti választásokon. 

A Választási Iroda a szavazólapokon a sorrendet sorsolással dönti el. 

Nem meglepő módon a legnagyobb párt, a PSD indítja a legtöbb jelöltet, összesen 639-et a két kamarára. De a második, alig lemaradva ettől, 636 jelölttel a hírhedt, AUR-ból kiszakadt **Diana Iovanovici-Șoșoacă** SOS România pártja. A PNL 630-at, az AUR 621-et, a Forţa Dreptei 619-et (bár [2,5 százalék körülire](https://hotnews.ro/ultimul-mare-sondaj-inainte-de-alegerile-parlamentare-de-duminica-surpriza-uriasa-in-varful-ierarhiei-1848186?ref=uh.ro) mérik), az RMDSZ pedig a maga 596-jával előzi az USR-t, amely 589 jelöltet állít.

A 63-as szakasz lehetőséget ad arra, hogy háború, ostrom- vagy rendkívüli állapotban a 4 éves mandátumon túl működjön a parlament, de egyéb esetekben legfenneb 3 hónap áll rendelkezésre a mandátum lejárta után (vagy a parlament feloszlatása után) a szavazás megszervezésére. Választás után pedig 20 napja van összeülni. Hogy eközben se maradjon az ország törvényhozás nélkül, ez idő alatt a régi felállás mandátuma meghosszabbodik az új összeüléséig, de alkotmányt módosítani vagy [sarkalatos (ún. organikus)](https://www.jakabffy.ro/magyarkisebbseg/index.php?action=cimek&lapid=18&cikk=m020121.html&ref=uh.ro) törvényeket elfogadni, módosítani vagy hatályon kívül helyezni [nem lehet](http://jog.sapientia.ro/data/hallgatok/letoltesek/Romania%5Falkotmanya%5FHU.pdf?ref=uh.ro). Ezek a közepes szintű törvények, amelyek “rangban” az alkotmánymódosítás alatt, de az egyszerű törvények felett állnak. Ezek elfogadásához abszolút többség kell, nem elég a jelenlévők többsége. Ilyenek a választáshoz kapcsolódó törvények, közigazgatással, büntetőjoggal kapcsolatos törvények, meg a kisebbség, vallások helyzetével foglalkozók.

# **A parlament működése**

A parlament két kamarája a törvényhozó szerv, mindkettő el kell fogadjon egy törvényt ahhoz, hogy az az [elnökhöz mehessen tovább](https://www.uh.ro/mire-valasztjuk-az-elnokot/) aláírásra. 

Mindkét ház állandó bürót választ magának, mégpedig úgy, hogy az elnököket a teljes mandátumra, a többi tagot az adott féléves ülésszakra választják. Nem kötelező, de frakciókba szerveződhetnek a parlamenti pártok. 

Bizottságokat alakítanak ki, ennek és a bürónak a tagjait az adott ház politikai összetétele szabja meg. Egy kétkamarás rendszerben megtörténhet, hogy a két ház felállása nagyon eltérő, de Romániában ez nem igazán jellemző, mivel ugyanabban az időben választják mindkét házat. De például az amerikai rendszerben a szenátus harmadát és a teljes képviselőházat az elnöki mandátum félidejében választják meg, így eléggé gyakori, hogy a két házban más-más többség alakul ki. Ez pedig jobb esetben megfékezi a pártok túlkapásait, rosszabb esetben meg lehetővé teszi, hogy egymás működését tudják akadályozni.

Általában a két kamara egymástól függetlenül működik, de bizonyos esetekben együtt üléseznek, például [(65-ös szakasz (2))](http://jog.sapientia.ro/data/hallgatok/letoltesek/Romania%5Falkotmanya%5FHU.pdf?ref=uh.ro): 

- Románia Elnöke üzenetének a fogadása;
- az állami költségvetésnek és állami társadalombiztosítási költségvetésnek a jóváhagyása; mindenféle nemzetvédelmi és katonai ügyekben (mozgósítás, hadiállapot kihirdetése;
- a katonai viszályok felfüggesztése vagy beszüntetése;
- az ország nemzetvédelmi stratégiájának a jóváhagyása, de például a saját fizetésük megszabásakor is: a képviselők és szenátorok jogállásának megállapítása, a díjazásaik és más jogaik megállapítása.

A két ülésszak időtartama februártól júniusig és szeptembertől decemberig tart, de ha szükséges, a kamarák elnökei, vagy az ország elnöke vagy a kamara tagjainak egyharmada kérhet soron kívüli parlamenti ülést, amit a kamarák elnökei hívnak össze.

Bár ők fogadják el a törvényeket, de nem csak ők kezdeményezhetnek törvényt: rajtuk kívül a kormány vagy legalább 100 ezer szavazópolgár is kezdeményezhet. Utóbbi esetben legalább a megyék (plusz Bukarest) negyede alá kell írja a kezdeményezést, legalább 5 ezer ember megyénként.

A kezdeményezéseket előbb az egyik ház vitatja meg, 45 nap áll rendelkezésére, összetettebb törvényekre 60 nap. Alapvetően a Szenátus az első ház, amelyhez be kell nyújtani, kivéve bizonyos, 75-ös szakasz (1)-ben meghatározott ügyekben, amikoris a képviselőkhöz kerül először. Ha a ház túllépi a határidőt, automatikusan elfogadottnak számít a kezdeményezés (75\. (2)). Mind elfogadás, mind elutasítás esetén megkapja a másik ház is a tervezetet, és végleges döntés születik. Ha elfogadják, akkor az elnökhöz kerül, aki még kérheti a felülvizsgálatot. A gyakorlat azonban színesebb, például a folyamatos sürgősségi rendeletre alapuló törvényhozás megkerüli az elnököt – és bár papíron ennek a törvényhozásnak komoly alapja kellene legyen, és nem kéne akármikor használni, nem épp ez történik.

# **Korlátozások**

A 71-es szakasz (1) egyértelműen tiltja, hogy bárki egyszerre legyen képviselő és szenátor. Politikai tevékenységükért nem vonhatók jogi felelősségre, de más törvényszegésért igen, bár nem akárhogy: motozás, őrizetbe vétel, letartóztatás csak a kamarájuk jóváhagyásával történhet. Nyomozás, bíróság elé állítást csak a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék melletti Ügyészség végezhet ellenük. Tettenérés esetén van kivétel ez alól, ekkor az igazságügyi miniszter értesíti a ház elnökét, és ekkor is dönthet úgy a ház, hogy nincs ok az őrizetbe vételre és vissza kell vonni az intézkedéseket.

Élő közvetítésünk a választások napjáról [ezen a linken található.](https://www.uh.ro/percrol-percre-hova-lesz-a-jozan-esz/)