> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# A családregény, amiben nem jó nőnek lenni
- URL: https://www.uh.ro/a-csaladregeny-amiben-nem-jo-nonek-lenni/
- Published: 2018-02-15T14:07:43.000Z
- Updated: 2018-02-15T14:22:23.000Z
- Description: Nem Mikecs Anna, hanem Gerlóczy Márton írta meg az Áprily-Jékely művészvonal regényét. Egy olyan sokrétű történetet, amiben nagyon szomorúak a nők.
- Author: Katona Zoltán
- Tags: #Import 2025-09-10 11:34

![altato5](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/GerloczyAltato/altato5.jpg "Fotó: Facebook.com Mikecs Anna: Altató")

Nem Mikecs Anna, hanem Gerlóczy Márton írta meg az Áprily-Jékely művészvonal regényét. Sokrétű történetet, amiben nagyon szomorúak a nők.

Aki egy romantikus, szerelmi történetekben, századon átívelő bulvár-sztorikban bővelkedő családregényt várt, az csalódni fog – bár az is, aki arra számított, hogy **Gerlóczy Márton** [előző köteteinek hangvétele](https://www.uh.ro/kultura/irodalom/16182-mese-a-letrarol-es-az-aramutesrol), stílusa fogadja majd a lapokon.

A regény fogadtatása ősszel elég jó volt, bár volt olyan újságírói kérdés is Gerlóczy felé, hogy „Akkor Mikecs Annával ketten írtátok a könyvet?"

![altato2](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/GerloczyAltato/altato2.jpg)

Nem. Mikecs Anna annak a Jékely Mártának az elsőszülött lánya volt, aki 1946-ban alig négy éves korában meghalt – a kislányt választotta Gerlóczy Márton (Márta unokája) egyfajta mesélőnek, s a regény szerkezete is erre utal. [Áprily Lajos](https://www.uh.ro/kultura/alter/11685-az-egykori-varos-aprily-lajos-emlekezete) a kislány halála után írt egy negyven strófás verset Annának hívták címmel, az Altató pedig szintén negyven fejezetből áll.

## Áprily = Jékely

Habár a regény központi figurája kétségtelenül Márta, a többi női sors is előtérbe kerül – s nem mellesleg egy tényregényt, igaz történeteket tartalmazó könyvet tart a kezében az olvasó, hiszen 2006-ban Gerlóczy úgy fogott neki a munkának, hogy a családban fellelhető összes levelet, dokumentumot, emlékiratot felleltározta és digitalizálta.

![altato6](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/GerloczyAltato/altato6.jpg)

Főleg Jékely Mártának és Schéfer Idának ([Áprily ](https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%81prily%5FLajos?ref=uh.ro) felesége, Márta édesanyja) az emlékirataiból merített, mindkettő hosszabb írás – előbbihez a testvér, Jékely Zoltán is hozzájárult ösztönzőként, hiszen ő írta ezeket a sorokat: „Mártának üzenem, hogy bízom a lelkierejében, művészkezében, mellyel a fájdalmak szörnyű masszájából valami vigasztaló formát gyúrhat. A völgy regényét csak nő írhatja meg, utóvégre annyi női tragédiát látott már Szentgyörgypuszta, hogy bátran fel lehetne állítani az elejére a női fájdalom szobrát."

![altato3](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/GerloczyAltato/altato3.jpg)

Ami még a forrásokat illeti, rengeteg fénykép is fennmaradt a család tagjairól. Ahogy halad a regény, ahogy az időben jövünk-megyünk a Schéferek, Jékelyek életében, hamar kiugrik, hogy[ a nagy családban bizony nem feltétlenül volt kegyes a nőkhöz a sors,](http://konyves.blog.hu/2017/10/24/gerloczy%5Fmarton%5Fa%5Fnoi%5Ffajdalom%5Fszobrat%5Frajzolta%5Fmeg%5Fuj%5Fregenyeben?ref=uh.ro) picit illúzióromboló is lehet olyan irodalomkedvelők számára, akik [Áprily Lajos](http://konyves.blog.hu/2012/11/14/aprily%5Flajos%5F269?ref=uh.ro)t, vagy fiát, Jékely Zoltánt gyönyörű verseiről, valamint műfordításaikról ismerik.

## Anna a jelkép

A kislány halála egyfajta jelképe is a női sorsoknak – azt a sok-sok vívódást, bánatot, gyötrelmet, ami a Márta, illetve az Ida lelkébe rakódott, Mikecs Anna halála szimbolizálja. A könyv legtorokszorítóbb pillanatai Anna, illetve az édesapja, Mikecs László halála – „Gonoszak az emberek!", állítólag ezek voltak a fiatal értelmiségi utolsó szavai a messzi Oroszországban, ahová kényszermunkára hurcolták 1944-ben.

És hogy honnan a cím? Gyulai Pál 1863-as versében van egy olyan sor, ami talán mindent elmond: Ha valakinek meghal a gyermeke, már nem meséli többet ugyanazt az altatót.

![altato4](http://194.38.104.52/images/stories/Katona/GerloczyAltato/altato4.jpg)

Az Altatóban nagyon lehet érezni Kolozsvár, Nagyenyed, a 19\. század végi Brassó, illetve Budapest és Szentgyörgypuszta korabeli hangulatát. Budapest 1945-ös ostromának átélését is kiválóan ábrázolja a szerző, hiszen felmenői nagyon hiteles forrásokként „gondoskodtak" a könyv talán minden lapjáról.

Gerlóczy érezhetően nem rak bele fikciót, a regény mégis nagyon visz, a „nemtudomletenni" kategóriába tartozik. És igenis, jó ugrálni az időben – az író nem lineárisan építette fel a regényt és ezt nagyon jól tette, pont ez a jó benne. Filmek is nagyon sokszor ettől lesznek még jobbak, nem attól, hogy szájbarágnak mindent. Ha elakadnál, a belső borítón ott van a családfa, de közben felütheted az irodalmi lexikonokat vagy a wikipédiát is.

És miért ne olvasnád újra egy míves antikvár példányból (vagy bármiből) Áprily Lajos vagy Jékely Zoltán verseit? Az Altató bár nem irodalomtörténeti mű, mindenképpen hozzátesz ebből a szempontból a két költő életéről eddig ismert tényekhez.

## A fotókat is a nyilvánosság elé tárta

A könyv tavaly szeptember 27-én, Mikecs László (Márta első férje) születésének századik évfordulóján jelent meg, volt már kolozsvári bemutatója, de hadd reménykedjünk abban, hogy a kötetet erdélyi könyvbemutató is népszerűsíti majd, s ez érinti többek között azokat a településeket is (Brassó, Parajd, Székelyudvarhely), amelyekhez Áprily életének – ha nem is sokáig – de köze volt.

Az Altatónak már a készülése alatt [Facebook-oldala ](https://www.facebook.com/mikecsanna/) volt, amin a szerző nagyon sok régi fényképet megosztott – ezek, valamint a regény belső borítóján levő családfa is nagyon sokat segítenek a történet megértésében. A borítón egy nagyon régi és nagyon szép csésze van – ezt egy okinawai fotós, bizonyos **Kaz Kameshima** készítette, aki tavaly több hétig az íróval együtt járta be a család történetének helyszíneit.

Gerlóczy a fotós ittlétéből is mintegy tíz bejegyzésből álló minisorozatot is posztolt a Facebookjára – különben Kaz fotói[ itt tekinthetők meg.](https://www.facebook.com/kazkameshima) Lélegzetelállító, hogy mennyire másképp lát, mint ahogy mifelénk látnak a fotósok.

De ami a lényeg: még nem beszéltem olyanokkal a környezetemben, akik nekifogtak az Altató olvasásának, és ne olvasták volna ki néhány nap alatt.

*(Mikecs Anna - Altató, Gerlóczy Márton regénye, Scolar Kiadó, 448 oldal)*