> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# A barlangot is magukkal hozták és beköltöztek a múzeumba
- URL: https://www.uh.ro/a-barlangot-is-magukkal-hoztak-es-bekoltoztek-a-muzeumba/
- Published: 2023-02-01T14:25:35.000Z
- Updated: 2025-04-01T14:38:07.000Z
- Description: Nyárig Székelyudvarhelyen tanyáznak a pálos szerzetesek.
- Author: Ambrus Bernadett
- Tags: Kultúra, Haáz Rezső Múzeum, pálos rend, Pálosok vándorkiállítás, Remete Szent Pál, vándorkiállítás, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 15:37

Vonatfütty és madárcsicsergés hallatszik, ahogy belépünk a Haáz Rezső Múzeum épületébe, a *Pálosok* című vándorkiállítás hivatalos megnyitója előtt két nappal. 

Budapest és Marosvásárhely után ugyanis egyenesen Székelyudvarhelyre, a múzeumba költözött az a kiállítás, mely az egyetlen magyar alapítású és mai napig működő férfi szerzetesrend, a pálos rend történetébe, mindennapjaiba utaztatja el a látogatókat.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/palos3.jpg)

Az előtérben **Miklós Zoltán** múzeumigazgató és a kiállítás kurátora, **Pető Zsuzsa**, a *Magyar Nemzeti Múzeum* régésze köszönt, majd rögtön fény derül arra is, hogy a hátuk mögött található barlang installációból jön a madárcsicsergés. 

A barlanggal a pálos remeteségre, a rend névadójára, Remete Szent Pálra szerettek volna utalni, magyarázza a kiállítás kurátora, majd arra hív, lépjünk be a boltív alatt, hogy elkezdődhessen a pálosok történetét bemutató utazásunk,

#   **a barlangtól egészen a kolostorig** 

– magyarázza a kiállítás kurátora Pető Zsuzsa.

– Az láttuk, hogy nagyon fontos tisztázni, mi a pálos rend, mert kapcsolódik a magyarsághoz, ezért összegyűjtöttünk minden elérhető műtárgyat, iratot, képet, amely köré felépíthettük a pálos rend történetét – vezeti fel a kiállítást a kurátor, majd beinvitál minket „a barlang belsejébe”. 

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/palosok6-1.jpg)

###### **A pálosok közössége egyféle visszavonuló, szemlélődő életmódot folytat. A középkorban gazdálkodással próbálták fenntartani magukat, vízimalmokat és halastavakat is működtettek, gyógynövénytermesztéssel foglalkoztak, ennek a nyomai most is fellelhetők helyenként.** 

Itt tudjuk meg azt is, hogy **1250-re tehető a pálos rend megalakulása**, amikor a tatárjárás után *Özséb esztergomi kanonok* kivonult a Pilisbe és az ottani remetékkel létrehozta a későbbi pálos rendet. Az 1300-as évek közepére már a pápa által is jóváhagyott, a Szent Ágoston-regulát követő férfi szerzetesrendként működött a pálos rend, de **az 1526-os mohácsi vész után az ők történetük is viharos, tragikus lesz** – meséli a kiállítás kurátora.

Tőle tudjuk meg azt is, hogy a pálosoknak a középkori Erdély területén csupán négy kolostoruk volt, a jelenkori Erdély területén (amibe beletartozik Partium területe is), viszont már több mint tízzel számolunk, melyek közül Illyefalva, Tövis, Nagyvárad és Torda voltak a legfontosabb helyszínek. 

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/palosok8.jpg)

A kiállításon még a tövisi kolostor 1700-as évekből fennmaradt pecsételőjére és egy pápai oklevél másolatára is rácsodálkozhatunk. Igazi ritkaságok vannak kiállítva, közöttük van például a korábban csak Marosvásárhelyen kiállított, a csíksomlyói ferences könyvtárból elhozott hagyaték is, melyben **Szent Ágoston** szerzetesi szabályzata olvasható magyarázatokkal, hogy a pap- és szerzetesnövendékek is megértsék. 

A **pálos rend címere** sem kerüli el figyelmünket: pálmafa, melyhez két oldalról egy-egy hímoroszlán ágaskodva támaszkodik, a fa tetején nyitott szárnyú, fekete holló, csőrében egy darab kenyér. Ahogy alaposan megnézzük, Remete Szent Pál története elevenedik fel előttünk, de nem kell sokáig mennünk, hogy találkozzunk vele, az egyik kiállítóteremben egy üvegszekrényből néz ránk a pálosok védőszentje.

Miután ízelítőt kaptunk a pálos rend történetéből, a szerzetesek és nővérek mindennapjaiba is bevezet a kiállítás kurátora: az erdőkürti pálos nővérek által készített, a pálos rend címerével díszített szappanokra, rózsafüzérre, aprólékos hímzésekre, egyházi textíliákra csodálkozunk rá, majd figyelmünk az élethű salföldi pálos kolostormakettre terelődik.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/palosok5-3.jpg)

Ma már csak a romja maradt fenn a Veszprém vármegyében található középkori pálos kolostornak, ám a kiállítás készítői rekonstruálták azt egy makettben: szerzetesek halásznak a tóban, a kolostor udvarán imádkoznak, szőlőt művelnek a domboldalon, s közben fel-felgyúlnak az épület ablakaiban a fények, jelezve, miről olvashatunk éppen a táblagépen.

# **Az élet és halál könyvébe írt pálosok**

A szerzetesek gondtalannak, vidámnak tűnő mindennapjaiból rögtön visszarántanak a rút valóságba azok a hivatalos dokumentumok, melyek többek között a szerzetesrendek 1786-os, II. József császár általi eltörlését tanúsítják. Egy kiállított, régi könyvből az összes pálos szerzetes nevét, születési és szolgálati idejét, halálának időpontját olvashatjuk ki egészen 1847-ig, az utolsó felszentelt pálos szerzetes haláláig.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/palosok7-2.jpg)

Egy további – korábban soha ki nem állított – dokumentum az 1950\. június 9-10-ei szörnyűségeket tanúsítja, amikor **egyetlen éjszaka alatt az összes szerzetest és apácát őrizetbe vették, kivégezték**. Ezen dokumentumok közé helyezték el **Vezér Ferenc** erdélyi származású pálos atya szakszervezeti könyvét is, aki a nők becsületét védve szembeszállt egy fegyverrel hadonászó szovjet katonával. A fegyver elsült, és az orosz katona belehalt sérüléseibe, a pálos atyát ezért halálra ítélték. 

Egy másik kiállítóterembe lépve olyan műtárgyakat is látunk, melyeket először ezen a tárlaton állítottak ki: többek között egy, az 1460-as években készült kelyhet, rajta magyar női szentek és magyar királyok, valamint **Remete Szent Pál** és **Remete Szent Antal** képmásával; de kiállították a pécsi *Fekete Madonna* kegyképet is egy szentély installáció részeként, amelyben modern kori ereklyék, középkori kőfaragványok is helyet kaptak. 

– Azért volt nagyon fontos, hogy ezt a kiállítást elkezdjük utaztatni, hogy emlékeztessük a ma emberét, hogy ezen a kiállításon belül is nagyon sok, a pálos rendről szóló történet, emlék, tárgy van, ami így, együtt, soha nem volt még. Már Rómából, Washingtonból is érdeklődtek arról, lehetne-e ott is egy összeállítás. **A pálos rend ma a világ tizenhat országában, négy kontinensen szolgál** – mondja a kurátor, miközben a pesti papnevelde könyvtárába lesünk be több, kihelyezett sztereoszkópok segítségével.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/palosokvasut.jpg)

A szédítő képsorok látványától kóvályogva érünk vissza a múzeum előterébe, ahol a már belépéskor is hallott vonatfütty ránt vissza a pálos rend jelenébe: de hisz ez a *Fekete Madonna zarándokvonat*, ami épp most gördült be Hargitafürdőre, a 2014-ben alapított pálos kolostor előtti megállóba, hogy felvegye a zarándokokat!

A *Nohab* mozdony húzta makett szerelvény egy körpályán haladva szállítja el a fél kisujjnyi méretű, miniatűr zarándokfigurákat a mai magyar rendtartomány öt kolostorába, köztük a „hargitafürdői állomásra”.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/palosbusz.jpg)

Az egyik állomás mellett még annak az autóbusznak a makettjét is felismerjük, [amelyben a *Pálosan szép az élet* című mozgókiállítást láthattuk](https://uh.ro/mifele-szerzet-ez-a-patkoban/?ref=uh.ro) 2020 nyarán. Az alagúthoz közeledve a jelzőlámpa zöldre vált, *sihu-hu-hu, irány a Pálosok!* 

Mivel rendtörténeti, egyházi kiállítás a *Pálosok*, ezért **az ünnepi megnyitója február 2-án, csütörtökön délután 17 órakor** a Kis Szent Teréz Plébániatemplomban lesz. A megnyitón ünnepi beszédet mond **Beke Mihály András** első beosztott konzul, **L. Simon László**, a *Magyar Nemzeti Múzeum* főigazgatója, **Bátor Botond** pálos szerzetes, a hargitafürdői rendház vezetője (a vele készült interjúnkat [ide](http://194.38.104.52/szines/eletmod/27990-atyak-borgatyaban?fbclid=IwAR2ytEx6Lv-DmT68ElpkUH-KT2uN1jhulEFJZVyDOEcoJxZr4b79LPGCvjI&ref=uh.ro) kattintva olvashatod el). Az ünnepségen **Petrás Mária** csángó népdalénekes és a *Lux Aurumque Kamarakórus* előadását is hallhatják az érdeklődők.

A kiállítást egészen május 31-éig lehet megtekinteni. A belépőjegy diákoknak 3 lejbe, egyetemistáknak és nyugdíjasoknak 4 lejbe, felnőtteknek 8 lejbe, felnőtt csoportoknak minimum 25 személy esetén 5 lejbe kerül.

> *A Pálosok című vándorkiállítást *Boldog Özséb*, a pálos rend megalapítója halálának 750\. évfordulója alkalmából mutatták be először Budapesten 2021-ben. *Bojtos Anita* és *Pető Zsuzsa* kurátorok fő célkitűzése volt, hogy felkeltse a figyelmet az egyetlen magyar alapítású, pápai elismerésű, középkori eredetű és máig fennmaradt férfi szerzetesrendre, a pálos rendre. A Budapestre, Marosvásárhelyre és most Székelyudvarhelyre elvitt kiállításban kurátori szerepe volt *drd. Pető Zsuzsá*nak, a Magyar Nemzeti Múzeum régészének, *dr. Bencze Ünigé*nek, a Maros Megyei Múzeum régészének, *dr. Szász Hunor*nak, a Haáz Rezső Múzeum történészének.*