> ## Content Index
> Fetch the complete content index at: https://www.uh.ro/llms.txt
> Use this file to discover other available public pages before exploring further.

# 3 kortárs, szókimondó regény, amit megéri elolvasnod
- URL: https://www.uh.ro/3-kortars-szokimondo-regeny-amit-megeri-elolvasnod/
- Published: 2019-09-18T08:29:21.000Z
- Updated: 2025-04-01T16:54:00.000Z
- Description: Hogy ne kelljen keresgéléssel töltened az időd, három bevált könyvet ajánlunk olvasásra.
- Author: Bálint Ágota
- Tags: Kultúra, Eric Lindstrom, kortárs, Mucha Dorka, regény, Szentesi Éva, #wp, #wp-post, #Import 2025-04-01 16:47

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/konyv-kaktusz.jpg)

##### Hogy ne kelljen keresgéléssel töltened az időd, három bevált könyvet ajánlunk olvasásra.

###### A fotók a szerző felvételei.

A megszokott, vidám regények köréből kilépve figyeltem fel a következő három történetre. **Mindhárom könyv egy-egy fiatal lányról szól. Arról, hogy különböző szituációkban hogyan lépnek túl a nehézségeken és arról, hogy milyen módon keresik a boldogságot az életükben.** Mind kortárs alkotások. Ezek azok a regények, amik nemrég íródtak és ifjúsági olvasókat megcélozva tarolnak. Szerintem mi, diákok, fiatal felnőttek szívesebben olvassuk a kortárs regényt, novellát, verset, mint a háborúk vagy a kommunizmus korszakában íródott társaikat. Talán azért, mert ezek közelebb állnak a mai világszemlélethez. A mindennapokat tárják elénk, így könnyebb elhelyeznünk magunkat ezekben a sztorikban.

# Ha nincs pénz, boldogság sincs?

Egy nagyon izgalmas fesztiválról hazaérve a nagy zsongásban nem tudtam, mivel foglaljam le magam. Lefőztem egy kávét, és gondoltam belevágok **Szentesi Éva** mostanában sokat emlegetett regényébe. A*Pedig olyan szépen éltek e*setében a borító az, ami elsősorban felkeltheti az ember figyelmét. A könyv trágársága és durvasága csak fokozza mindezt: olvassuk, és közben pislogunk a meglepettségtől.

> „Hálát várunk. Reménykedünk. Várjuk a szerelmet. Várjuk az esküvőt, a bézs színű házat, a gyereket. Aztán a gyereket megfésüljük, magunk mellé állítjuk, képeket készítünk, és a csodálatos fotókat kirakjuk a nappaliba, hogy amikor majd átjönnek az emberek, mindenki bennünket irigyeljen, és azt mondják: de szép család.”

A regény egy szegénységben élő házaspár lányának, Nyilánszki Marinak az életét meséli el. **Megismerhetjük a lány életének történetét gyerekkorától kezdve egészen a harmincas éveiig.** A történet 1993-ban Nyíregyházán kezdődik, amikor Mari hétéves. A lány gyerekkorára sem tekint vissza jó szívvel. Már ekkor úgy érzi, lenézik barátai – a szegénység miatt nem kaphatott olyan drága és minőségi játékokat, ruhákat, mint a többi osztálytársa –, az érzése pedig sajnos később sem változott. A pénz hiánya befolyásolta a lány boldogságát. Azok az olvasók biztosan könnyen azonosulnak a könyvvel, akik szeretik beleásni magukat egy másik élettörténetbe. Engem teljesen levett a lábamról, és a könyvnek hála sikerült kicsit elfelejteni a fesztiválos pörgést.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/szentesi-eva-1.jpg)

# Motiváció a hétköznapi problémákra

**A következő megható történetet azoknak javaslom mihamarabbi elolvasásra, akik** bármi erőfeszítés nélkül képesek egy kis együttérzésre. Két évvel ezelőtt egy vírus miatt dupla látásom volt, mentem az utcán és a szembejövő emberből kettőt láttam. Elképesztően kellemetlen érzés volt, hogy nem látok semmit tisztán. Visszagondolva arra az egy hónapra, teljesen együtt tudok érezni a vakokkal. Persze, nekik még ennél is sokkal rosszabb, mert nem láthatják a mindennapok szépségeit. Tiszteletreméltó, hogy ezek ellenére is többen egyetemre járnak, dolgoznak, vagy csak egész egyszerűen vidámak tudnak lenni.

> „A beálló csend a tökéletes példája annak, mit utálok a legjobban a vakságban: nem látni, hogyan reagálnak az emberek arra, amit mondok.”

**Eric Lindstrom** a *Nem a szemeddel látsz* című regényében olyan dolgokról, mindennapi problémákról olvashatunk, amikkel sokan félnek szembesülni, kimondani, megnevezni. Egy ilyen nehézség lehet akár a vakság. A könyv egy kamasz, vak lányról szól, akit Parkernek hívnak. Minden reggel hangulatához megfelelő sálat köt a szemére, felveszi a sportcuccait, és futással kezdi a napot. Lenyűgöző, hogy mennyire elszántan és szívósan viseli Parker az életét megpecsételő fájdalmat. **Ugyanakkor nem kizárólag a vaksága okoz nehézséget az életben.** Még a múltja elől sem menekülhet: újra fellép életében a fiú, aki korábban már összetörte a szívét. Vajon kap még egy újabb esélyt a fiú, vagy túltette rajta magát Parker, és már továbblépett? Engem a könyv elolvasása akkora empátiával töltött el, hogy egész egyszerűen csak segíteni szerettem volna mindenkinek.

![](https://storage.ghost.io/c/4c/64/4c643208-156b-4d4a-a219-b28f7d4d3d90/content/images/2025/04/eric-lindstrom.jpg)

# Idős, tisztelettudó és családos tanár vagy kissé unalmas, velünk egyidős pasi?

Harmadik nyári olvasmányom, amit ugyancsak ajánlani tudok, **Mucha Dorka** *Puncs* című regénye. Igaz, hogy egy többszörösen emlegetett téma – egy egyetemista lány és a több évvel idősebb tanárának viszonya – az alapkoncepció, mégis tud újat mondani. **A tanár-diák szerelmének toposza** ismert lehet filmekből, könyvekből, sőt még a hírportálokon is olvashatunk a hétköznapokban megtörtént hasonló esetekről. A diákok példaképként tekinthetnek a tanáraikra, és felfedezhetik bennük az okos, erős, törődő szülő szerepét is. Sok tanár pedig nem tudja felismerni, hogy a diákoktól kapott csodálat és elismerés esetleg nem neki, hanem a tanári szerepnek szól.

> „Kínos mosolygások, görcsös totyogás a kijárat felé. Nem mutat be a feleségének. A felesége nem szól hozzám, csak kedvesen néz, bólogat és nevetgél. Sajnálnom kellene őt, vagy bűntudatot éreznem, azt hiszem. Nem szólítjuk egymást a nevén. Ő csak *Tanár úr*, én csak a kedves, arc nélküli, névtelen diáklány. Akinek nincs neve, az nincs is.”

A könyv stílusa az, ami igazán meghökkentő volt számomra. Olyan érzésem támadt olvasás közben, **mintha a barátnőm mesélné el szerelmi dilemmáját egy péntek esti fröccsözés mellett,** és feltenné a kérdést: az idős, tisztelettudó, és persze családos tanárát válassza, vagy a teljesen belezúgott, de kissé unalmas, velünk egyidős pasit? Ugyanis a könyvben szereplő lánynak egyetemi évei alatt két férfivel van kapcsolata, a tanárával és egy vele egykorú fiúval. A kérdés csak az, hogy a lánynak melyik jön be jobban.

A regény olvasása közben felfigyelhetünk olyan érzelmekre, amik nem illenek a leírt szavakhoz. Ahhoz, hogy megértsük a lány tetteit és érzéseit, a sorok mögé kell néznünk, ez pedig úgy lesz a legegyszerűbb, ha teljesen a lány szerepébe helyezzük önmagunkat. És amikor már azt hinnénk, hogy egyértelmű, mi fog történni a lánnyal a következőkben, az utolsó fejezetek teljesen megcáfolják ezt.